Sok dologgal egyetértek azzal kapcsolatban, amit írtál, de van egy-két olyan momentum, amelyet másképp magyaráztam volna.
Tehát lesz egy frekvencia, ahol az egyébként erős erősítésre képes kapcsolás negatív visszacsatolása kevésbé lesz jelentős, a többi frekvencián pedig az ellenálláson vagy a kapacitív vezetésen keresztül erős negatív visszacsatolásod lesz.
Ezen a frekvencián van egyáltalán negatív visszacatolás? Nem nézhetjük úgy, hogy van egy valamilyen pozitív, meg valamilyen negatív fázisú, de talán még külön-külön valamekkora fázistartalékot adó negatív visszacsatolásunk, mert éppen ennek a két dolognak a szuperpozíciója képpen adódik egy pozitív visszacsatolás a vektoriális összegzés kapcsán. Szerintem nem helyes az a megközelítés, hogy külön tárgyaljuk ezeket. Egy mechanikai példával élve, ha van egy rugó végén egy tömeged, akkor sem szerencsés az a megközelítés, hogy a tömeg egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, a rugó meg F(x) = -D * x erővel feszül neki a világnak, ha nyújtják, vagy összenyomják, mert a két dolognak együtt aztán lesz egy másodfokú differenciálegyenlete, amelynek a megoldása a szinuszos rezgőmozgás lesz.
A határolását pedig éppen az adja, hogy csak ezen az egy frekvencián (és szűk környezetében) képes erre.
Nem ez határol, hanem az erősítő nonlinearitása. Ha minden pillanatértéknél azonos erősítésünk lenne, a hurokerősítés 1-nél nagyobb lenne, a tápfeszültség és ezzel a kivezérelhetőség végtelen nagy lenne, akkor a jel amplitúdóha exponenciálisan divergálna a végtelen felé. Ebben a kapcsolásban a tranzisztor telítéséhez, illetve a kollektoráram megszűnéséhez közeledve az erősítés nagyon lecsökken, s ez limitálja az amplitúdót. Nem is lesz tökéletesen szinuszos a jel, lesznek felharmonikusok, de gondolom, éppen azért ilyen nagy a kollektor ellenállás, hogy ne tápláljunk túl sok energiát a rendszerbe, s ne legyen nagyon torz a jel.
Amit te írtál, az az oszcillátor üzemi frekvenciáját határozza meg.
Ezért ha időben rövidebbre nézed vagy hosszabbra, egyaránt nem teljesül a megfelelő hurokerősítés. Csak éppen arra, amire a kettős T híd engedi.
Ezt elolvastam kétszer, de nem értettem meg. :)
És hogy miért színuszos a jellege? Pontosan mert csak ezen a frekvencián (és szűk környezetében) válik megfelelően csekéllyé a kettős T híd negatív visszacsatoló szerepe, ezáltal csak ezen a frekvencián képes "gerjedni" az erősítőfokozat. Se alatta, se felette.
Nem ez az ok, hanem az, hogy a hurokerősítés nincs az egekben.
A színuszosságot nagyon picit rontja a tranzisztor nem teljesen lineáris karakterisztikája, bár ez oly kicsi, hogy szemmel nem látod.
Ez viszont igaz, de ez kell a működéshez, ez biztosítja a stabil amplitúdót.
Érdemes megfigyelni a szimulációban a berezgés elejét! Kis amplitúdóknál még nem származik a hurokerősítés korlátozása a nonlinearitásból, nő is az amplitúdó, mert a hurokerősítés 1 fölött van. Ugye itt nem valami lassú szabályozás van, egyetlen perióduson belül, a pillanatérték függvényében változik a hurokerősítés.