1. Igen. Igen.
2. Nagyjából +Ut - 0.6V. De nem is ez a lényeg, hanem hogy nem folyik bázisáram, hiszen a T6eb -> R10 -> D2 -> S2 áramút nyitott. Ha nincs bázisáram, a tranzisztor nem vezet, az R8-R9 közös pont feszültsége 0, és ekkor a Tx ágon a FET-ek valóban zártak. A tranzisztort a bázisárammal vezérled, a kollektoráram ennek β-szorosa. A β a tranziszor áramerősítése, ami ennél a típusnál valahol 100...400 közt van.
3. A tranzisztorok áramirányáról érdemes inkább elolvasnod egy szakirodalmat, mint itt megpróbálom leírni. A lényeg, hogy "fordítva" működik, és lehet jobban megérted, ha elképzelsz egy NPN tranzisztoros kapcsolást, aminek a kollektor körében egy ellenállás van csak, és ezt milyen áramokkal, hogyan kell nyitni. Ha vízszintesen tükrözöd, megfordítod a tápfeszültségeket és áramirányokat illetve kicseréled az NPN tranyót PNP-re, megkapod ezt a kapcsolást.
4. Itt valószínűleg azért, mert a (bekapcsolt) FET Rds(on) (Drain-Source) ellenállása sokkal kisebb, mint egy bipoláris tranzisztoré. Pontosabban a bipoláris tranzisztornak nem is ellenállása, hanem maradékfeszültsége van, tehát bekapcsolva a C-E közt kb. 0.2...0.4V feszültség lesz. Ennek jelentősége itt, hogy bipoláris tranzisztorral soha nem lehetne a FET-ek drain-jén lévő pontokat olyan kis impedanciával földre kötni, mint FET-tel.
5. A két kondenzátor szerepe ugyanaz, a kapcsolást késleltetni. Lásd RC szűrő. A kapcsoló nem egy határozott átmenettel kapcsol, hanem egy néhány 10...100ms-ig tartó átmeneti időben "ugrál" a kontaktuson, ezt pergésnek vagy prellnek nevezik, a wikipédián szép oszcillogramot találhatsz róla. Az RC szűrő például ezt is kisimítja, és egy határozott kapcsolás jön létre.
6. Az áramkör működését jól látod, a kondiról ld. 5-ös pont. Azt nem írja, hogy mekkora ennek a kondinak a kapacitása, de régebben nemigen volt 1..10µF felett más, simán ezért lehet ott. Az elektrolit közönséges kondenzátornak tekinthető, sőt, közönségesebb, mint egy 10µF-os kerámia. Hogy hova melyik kondi való, kis túlzással majdnem egy külön szakma. Ha belemennél, youtube-on EEVBLOG-ot ajánlom, van egy lejátszási lista külön a kondenzátorokról.
7. Igen, a lezárt FET egy elég jó szakadás. Az oszcillátor frekvenciáját a P3 határozza meg, további működéséről és számításáról nem tudok most nyilatkozni.
8. Ha T5 nyitott, akkor semmi. Ha T5 zárt, akkor egyenáramú szempontból rövidzárnak tekinthető, de a jel frekvenciájának növelésével nő az impedanciája is, tehát a jel nagyfrekvenciájú komponensei szempontjából szakadás. Pongyolán megfogalmazva tehát az egyenáram a T5 felé, a váltakozó áram az IC1 felé megy. A 470µH elég nagy értéknek számít tekercsek közt, az előbbi simán igaz lehet már hallható tartományban is.
9./10. Az RF dolgokat nem tudom elmagyarázni, sajnos soha nem foglalkoztam vele.
11. Fordított polaritás ellen véd, és ha szerencséd van, a D4 elhalálozása esetén rövidzár lesz, és megvédi az áramkört. Illene S1-el sorba tenni egy biztosítékot is, és akkor az véd.
12. Ha önmagában a kábel rákötése neked örömet okoz, akkor igen. Amúgy ld. 9./10. pont. Az biztos, hogy az antennákat szokták méretezni, de elég kis távolságban kb. bármi jó...
Ajánlanám a Klaus Beuth, Olaf Beuth szerzőpárostól az Elektronika Alapjai című három kötetes könyvet. Jól érthető, de nem egyetemi szinvonal.