Példa valósabb helyzetre, mely remélem segít jobban azonosulni a kérdés létjogosultságával:
Egy kereskedelmi cégnek van 1000 terméke, melyek forgatásához X tőke kell (átlagosan, nyilván ez is fluktuál). A cégnek sok vesztesége keletkezik az utóbbi időben, ezért a tőkéjét Y-ra kell csökkentenie. Például a bank már csak kevesebb tőkét hitelez.
Döntenie kell, hogy melyik termékből csak mennyit tartson raktáron. Értelemszerűen kieshetnek termékek, de azt vehetjük úgy is, hogy túl kicsi lett a szorzója.
A termékeknek van egy világosan meghatározható fontossága rengeteg szempont alapján. Nem csak az egységnyi idő alatt átlagban termelt profit, hanem hogy mennyi tőkéből tudja termelni ezt a profitot, milyen bizonytalanság mellett stb.
Nyilván szinte végtelen dolog befolyásolja, hogy a jövőre vonatkoztatva mi a legjobb döntés. Ennyire részletesen ne menjünk bele, hanem a példa egyszerűségéért maradjunk a fenti kettő feltételnél.
Melyik terméket milyen arányban csökkentsük? Ha kidobunk termékeket, akkor sérül a diverzitás, mely nagyban hozzájárul a bevételhez. Tehát hiába kisebb fontosságúak üzletileg bizonyos termékek, akkor is szükség van rájuk.
Másik példa:
Egy komplex céges folyamatban rengeteg faktor vesz részt. Céges jűtművek költsége, személyi állomány bónusza, elvégzett feladatok hatékonysága és mennyisége, céges telephelyek költsége, gépek alkatrészei, szerszámok stb. Csökkentenie kell a cégnek a havi költséget. Ehhez megállapításra került a faktorok egymáshoz képesti relatív fontossága (ne menjünk bele hogyan, az másik kérdés). Hol kezdjük és mennyivel a csökkentést.
Természetesen végtelen hosszúra lehet fogni az elemzést. Végtelen az összefüggések száma és túl nagy az információ hiány, csak úgy mint az életben általában. Mégis dönteni kell.
Van rá egzakt megoldásom, csak kutatok további lehetőségeket. Azt szerettem volna felvázolni a blogomban, hogy mennyire nehéz és nem egyértelmű a megoldás.