Most is vannak jó cuccaik, de azonnal tönkre is teszik, nem bővíthető, nem szerelhető, csak MacOS only, appstore only, speciális lezárt firmware, rögzített monitorkábel, meg egyéb baromságok. Régen viszont ennek szöges ellentéte voltak, még az Apple I-II idejében, a házi garázsforrasztásos gépeikkel, meg bővítőkártyahelyekkel, cserélhető ROM, stb., ráadásul arra is törekedtek, hogy az átlagembernek is anyagilag hozzáférhető legyen. Annak idején az Apple I-II nagyobb előretörés volt szerintem technológiailag, mint ma az M1. Igaz, akkor még annyiból könnyebb volt ez a mutatvány, hogy nem nagyon voltak személyi számítógépek (csak a nagy cégeknél, kormányszerveknél, katonaságnál, nagy egyetemeken volt nagygép+terminálok, meg néhány ultrakocka otthoni hobbistának Altair 8800-re vagy annak egy klónja, CP/M-es ökoszisztéma sem volt még elterjedt annyira), és a semmiből könnyebb nagyobb léptékben fejlődni. Akkoriban még olyan alapok sem voltak meg, hogy valamit kijelzőre köss, meg egér, stb., nyilván a fejlődést ilyenkor az őskorhoz mérjük. Ez nem azt jelenti, hogy az M1 ne lenne jó, meg előrelépés, de annak már pl. Ryzenekkel, stb. kell versenyeznie, meg egy meglévő, túltelített, ultrabookos PC-s ökoszisztémával, és azokhoz mérten nem akkora szám, még ha figyelemreméltő fejlesztés is.