Ezen feltételek mellett túl könnyű dolgom van. :)
A laposföld modellekből (FE továbbiakban) a wikipédián megtalálható változatot fogom referenciaként használni. Ennél a Nap (pici változat) és a Hold az északi-sark körül forog egymással átellenes ponton többnyire (?) körpályán, a Föld sugarával/átmérőjével összemérhető távolságban a felszíntől.
1. Laposföldesek kísérlete a Behind the curve c. filmből, amiben kijött, hogy nem lapos a föld. :) Két rés egymástól távol + lámpa + kamera egy tó mellett. Éjszakai kísérlet, két résen átvilágítasz egy erősebb lámpával és egy kamerával rögzíted a képet a távolabbi rés mögött. A két rés elég távol legyen egymástól, hogy a Föld görbülete is beleszóljon, a tavat lehet alapvonalként használni. Csak akkor fogod látni a fényt, ha olyan magasra emelik a lámpát, amennyi a görbület miatt szükséges.
2. Eratoszthenész-i módszer a Föld kerületének megmérésére (Carl Sagan videó). Vegyetek 2 repjegyet nyáron, az egyik kísérletező Krétára, másik Helsinkibe utazzon, ezek kb. egy hosszúsági körön vannak. Krétán délben, vagy amikor épp legmagasabban van a nap vegyél egy pálcát és nézd meg az árnyékát. Kb nem is lesz neki, hiszen a Nap épp zeniten van. Hívd fel a északi csapatot hogy nézze meg ő is a méterrúdján, hogy mekkora árnyékot lát ugyanekkor. Ő fog látni árnyékot. Ezt megmérve és gugli térképről kinézve a távolságot (vagy megbecsülve a repülési időkből) ki lehet számolni általános iskolás matematikával a Föld kerületét egész jó közelítéssel, meg természetesen alapból azt is, hogy a Föld nem lapos, mert akkor a távoli Nap Helsinkiben se vetne árnyékot. Ugyanez a kísérlet azt is cáfolni fogja (egyszer geometria háromszögekkel), hogy FE modellben nem lehet ott a Nap, ahova mondják.
3. Holdfogyatkozás. FE-ben teljesen értelmezhetetlen, hiszen ott a Föld fölött keringenek, a Föld sosem tudna árnyékot vetni így a Holdra. De mégis van holdfogyatkozás és ívelt árnyékot lehet rajta megfigyelni. Továbbá teljes holdfogyatkozás vöröses színe a légköri fényszóródás miatt van. Mint írtam FE mellett ez a jelenség teljesen értelmezhetetlen. Még akkor is, ha valahogy néha a Nap a sík alá kerülne, mert ekkor néha azt kellene látni, hogy csak egy éles csíkban vet árnyékot a Föld a Holdra.
4. Távcsővel követve nézzétek ugyanazt a hajót két átellenes pontról (van ilyen sok Európában) ahogy eltűnik/megjelenik a horizonton. FE mellett végig követni lehetne a hajót és csak egyre kisebb/nagyobb lenne.
5. Árapály jelenség. FE-ben teljesen agyrém a magyarázat (a Nap néha tolja a vízet, a Hold húzza, vagy valami hasonló, kár belemenni). Az hogy naponta kétszer jelentkezik dagály a Hold mozgását követve, egyértelmű bizonyítéka a Föld gömbszerűségének. (Ok, ehhez kell egy kis fizikai tudás is, de középiskola szint bőven elég.)
6. Menjenek el az Alföldre egy magasleshez. Napnyugtakor amikor már a talajról nem látod a Napot, mássz fel a magaslesre. Onnét még lehet látni a nyugvó Napot egy picit. Ugyanez napfelkeltére másik irányba. FE esetében egy "kis Nap" csak zsugorodna és elhalványulna ahogy messzire kerül a körpályán, de sosem lenne napnyugta/kelte, meg se közelíthetné a horizontot.