A fingugorista az fingugorista marad, bármi is legyen a neve után írva.
Látom nem néztél rá a linkemre.
Nem a finnugor alapnyelv szavai fordulnak elő a magyar nyelvben, hanem magyar szavak fordulnak elő a finnugor nyelvekben.
Btw a XIX. század igazán érdekes időszak volt:
https://e-nyelvmagazin.hu/2016/09/21/a-czuczor-fogarasi-szotar-helye-az…
A tizenkilencedik század második feléig alig volt valamilyen rendszeres kutatás a magyar nyelv és a finnségi nyelvek rokonsági kérdésében. Legfeljebb felületes, korlátozott nyelvi párhuzamokról volt szó, amelyeket bizonyítékként használtak arra a feltevésre, hogy a magyarok és a finnek ugyanabból a törzsből fakadnak, a magyar őshaza Európa vagy Szibéria északi részén terül el.
Ez a helyzet változott, mikor a magyarok 1849-ben elvesztették szabadságharcukat. Kiderült, hogy osztrák uralom alatt kell maradniuk. Tíz évig, 1849-től 1859-ig az osztrák kormányzó, Alexander Bach erős kézzel kormányozta Magyarországot. Az ő uralma alatt kemény germánosító politikát folytattak Magyarországon. Sőt 1858-ban azt tervezgették, hogy a németet tegyék a Tudományos Akadémia hivatalos nyelvévé.[8] Ez ellen Széchenyi is tiltakozott, attól félve, hogy az Akadémia eredeti célkitűzését, a magyar nyelv tanulmányozását, nem lehet megvalósítani.[9] A Bach-korszakban a magyar nyelv északi rokonságának gondolata teret hódított, főleg akadémiai körökben.
A jogász Hunfalvy Pál (1810-1891) fanatikus hirdetője lett annak a feltevésnek, hogy a magyar és a finn nyelv külön nyelvcsoportot alkotnak. Hunfalvy a felvidéki német kisebbséghez tartozott. Eredeti családnevét, a Hunsdorfer-t akkor magyarosította, mikor 1841-ben tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. A békepárt parlamenti képviselője volt. Annak a békepártnak, amely ki akart egyezni a Habsburg-házzal. Hunfalvyt 1851-ben kinevezték a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosává. Ezt az állást haláláig, 1891-ig töltötte be.
Hogy Hunfalvyról miként vélekedtek akadémiai körökben, azt ő magától tudjuk meg. 1883-ban azt írta, hogy 27 évvel előbb, azaz 1856-ban, ismert, tekintélyes magyar nyelvészeket szólított fel arra, hogy támogassák az ő új folyóiratát, a Magyar Nyelvészet-et. Többen azonban erre nem voltak hajlandók, mivel akadémiai körökben azt suttogták, hogy az osztrák kormány lefizette Hunfalvy-t azzal a céllal, hogy a magyar nemzet becsületét szégyenítse meg az állítólagos finn rokonsággal.[10] Tény, hogy Hunfalvy Pál rögtön az akadémiai kinevezése után, 1851-ben támadásba lendült az Akadémiai Nagyszótár ellen. Hunfalvy azonban már nem volt képes a projektumot leállítani. Ehelyett azzal próbálkozott, hogy kiüsse a projektum tudományos alapjait.
...
Míg Hunfalvy a magyar nyelv finn rokonságot bizonyító kutatás főbb vonalait vázolta fel, a program technikai kivitelezésével megbízta a német nyelvészt, Budenz Josefet, akit e célból hoztak 1858-ban Magyarországra. Huszonkét évesen még meg kellett tanulnia magyarul.[15]Budenz 1836-ban született a Német Birodalomban, Rasdorfban. Klasszikus nyelveket, összehasonlító indogermán nyelvészetet, orientalisztikát tanult a Göttingai Egyetemen. Göttinga volt valószínűleg a legalkalmasabb hely Európában, ahol a magyar nyelv északi rokonságát lehetett tanulmányozni. Alig száz évvel korábban német tudósok, akik a német-orosz akadémián és a Göttingai Egyetemen dolgoztak, ezt a kutatási vonalat már elkezdték. Hunfalvy 1861-ben Budenzet kinevezte a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának és maga mellé vette a könyvtárba. Feladatául tűzték ki, hogy a magyart vezesse le egy hipotetikus finnugor ősnyelvből. Ez laboratóriumi modellkísérlet volt rekonstruált ősszavakkal, hangtörvényekkel, családfákkal az indoeurópai nyelvészet mintájára. A huszonöt éves Budenz Budapesten inkább más dolgokkal foglalkozott volna: „Az ember könnyen elveszíti kedvét Magyarországon, ha olyan haszontalan dolgokkal foglalkozik, mint a magyar nemzet nyelvének kutatása”.