Ha jól gondolom, ezt a hozzászólást nekem szántad, habár én csak egy néző vagyok itt, aki tárgyilagosságot vár a témában azoktól, akik érvelnek valamelyik oldal mellett. Ahogy a tőzsdéhez, úgy a kriptóhoz sem értek különösebben, de ettől még érdekel a téma és az észérvek is.
Menjünk vissza 2009-be. A Bitcoin megalakulásához. Játszunk el a gondolattal, hogy mi lett volna ha:
Satoshi Nakamoto úgy alapítja meg a Bitcoint, hogy a Bitcoinért kapott pénzből aranyat (résztvény, államkötvényt) vesz, a bányászok pedig a tranzakciós díj mértékét kapják meg. Mondjuk 0,5 - 1 %-t. Megvalósult volna az aranyfedezetes decentralizált kriptovaluta. A tagok a Bitoinjuk arányában kvázi részvényesek lettek volna. Bármi gond esetén, a tagokat aranyban lehetett volna kárpótolni.
Tehát akkor:
1. Mi lett volna ebben az esetben a Bitcoin fedezete?
Próbáltam volna eljátszani a fenti gondolattal, de nem értem a logikádat. Azt írod, hogy Satoshinak az eladott tokenekért kapott pénzből vennie kellene aranyat vagy más javakat. Aztán, ha jól értem, a bányászok ebből kapnának a tranzakciós díjnak megfelelő 0,5-1 % mértékű részesedést.
A kérdéseim:
- Miért pont Satoshi teszi ezt, más nem adhat el tokeneket, másnak nem lehet bevétele a tokenek eladásából?
- Miért Satoshinak kell a saját tokenjei eladásából származó pénzből megvásárolt javakból kifizetni a bányászoknak a tranzakciós díjakat? Miért jobb, ha ezt nem pénzben teszi, hanem aranyban vagy más javakban?
- Mi történik, ha Satoshinak történetesen nincs annyi bevétele a saját tokenjeinek eladásából, hogy ezt meg tudja tenni, akkor ki fizeti ki a bányászokat?
- Tegyük fel, hogy a bányászok így vagy úgy, de ki vannak fizetve a fenti módon, tehát Satoshi és a bányászok is valamennyi bevételhez jutottak. Miből képződött volna közben az a fedezet, amiből másokat „bármi gond” esetén kárpótolni lehetne? Lényegében ez megegyezik az első kérdéseddel.
Ha ezt végig gondoltad, akkor ezután gondolkodj el azon miért nem ez történt? Hogy valójában mi is történt?
Nem így történt, mivel az egész nem így lett kitalálva, az meg nagyjából ismert, hogy mi minden történt 2009 óta.
Mi lett a belépők pénzével?
Ha a belépők alatt azokat érted, akik tokent vettek, akkor az a válasz, hogy a pénzük a tokeneket eladókhoz került. Ha a bányászokat is beleérted a belépőkbe, akkor az eladók köre kiegészül a bányászáshoz szükséges hardvert és villamosenergiát eladókkal.
Mi a Bitcoin fedezete?
Szerintem nincs mögötte olyan fedezet, amit más célra értelmesen fel lehetne használni és összevethető mértékű lenne a Bitcoin jelenlegi piaci kapitalizációjával. Amit a Bitcoin támogatói annak mondanak, azt vagy elhiszi az ember vagy nem.
Esetleg hogy egy pénz hogy lehet egyáltalán befektetés?
Egy érintőleges dolog eszembe jutott, a befektetési célú numizmatika, de te biztos nem erre gondoltál.
Vagy hogy ugyannak a dolognak(ház, kocsi, TV akármi) nőhet-e pusztán attól az értéke, hogy 10x, 100x, 1000x eladod?
A környezetemben ez valóban nem jellemző.
Akkor a Bitcoinnak miért nő?
Szerintem annak sem feltétlenül nő az értéke attól, hogy többször van eladva.
Vagy hogy mennyire hasznos információ az, hogy a pénztárcádban lévő pénz 1 hónapja kinél volt, vagy egy éve?
Számomra nem az, de biztos van, akinek ez nagyon is számít és kifejezetten hasznos.
Ha ezeket átgondoltad, magad is rájöhetsz a válaszra.
Sajnos nem jöttem rá magamtól a válaszokra, csak még több kérdésem lett.
Úgy érzem, a kérdéseiddel végig azt próbálod meg sugallni, hogy a Bitcoin mögött egy előre kitervelt és jól felépített lehúzás van. Személy szerint nehezen tudom elképzelni, hogy 2009-ben az alkotók közül bárki előre láthatta volna, hogy 5-10 év múlva egyesek mekkora összegeket lesznek majd hajlandók kifizetni egy tokenért, és a jó előre megtervezett lehúzás módját sem látom a Bitcoin működésében. Pontosabban azt nem látom, hogy az alkotók jó előre biztosítani tudták volna maguknak a kizárólagos vagy akár bármekkora mértékű spekuláció lehetőségét.
Azt elismerem, hogy a működés fenntartása rengeteg felesleges energiába és az ezzel járó környezetszennyezésbe kerül, és ezért egyetértek az ennek korlátozására vagy betiltására törekvő kezdeményezésekkel. Továbbá megértem az aggályokat a névtelenség és az illegális tevékenységek kapcsán is, és ezért egyetértek a visszaélések megakadályozása érdekében kialakított szabályozott és ellenőrzött működéssel. Azzal viszont nem tudok egyetérteni, hogy minden kriptó eredendően rossz és betiltandó.
Jelenleg a kriptókról ugyanazt gondolom, amit a növekedési részvényekről, aki jókor száll be és ki, az nyer, aki nem, az veszít. A (kis)befektetők jelentős többségét csak a hit és a nyereségvágy (kapzsiság) hajtja, nem érdekli őket, hogy melyik mögött mi van, nem akarják érteni a működésüket, nekik csak és kizárólag a könnyű és gyors nyereség számít. Ez az oka annak, hogy soha nem fog eltűnni az életünkből a szerencsejáték, a Ponzi-séma, a piramisjáték, a gazdasági buborék, a tőzsdei spekuláció stb.