Egy bíró szemszögéből miben tér el az alábbi két eset?
1. NFT
2. Jóskával, a haverommal létrehozunk egy online aukciósház kreáló szoftvert, és kreálunk vele 352000db aukciósházat. Majd ezekbe random elkezdenek userek regisztrálni, és eladnak egymásnak mindenféle digitális idiótaságot amikhez vagy rendelkeznek tulajdonjoggal, vagy nem (kamuznak). Ezután a vevők a kamuzó eladótol vett jogokkal felvértezve rommá perelik a világ azon részét, akik még csak nem is hallottak ezekről az online aukciósházakról.
Ha az 1-es megoldásnak (NFT) van bármilyen kiváltsága jogilag (és nem technikailag!!), akkor tényleg cudar világ elé nézünk, de azért az bebaszna ha ez így lenne.
Az NFT technológia előnyét nem vitatom, de azt nem látom benne, hogy ez jogilag hogyan és miért "értékel fel" teljesen kamu adásvételeket. Máshogy nézve: most is megtehetném, hogy az ügyvédemmel bekopogtatok a Youtube-hoz, hogy 3000db celeb videóját szedjék le, mert nekem valaki eladta az arcképeinek a jogait, majd amikor ez megtörténne, akkor mennék a celebekhez, hogy figy, úgyis megnyernétek, de ha adtok nekem 500 dolcsit fejenként, akkor a kisujjatokat se kell mozdítani. Nyilván kiröhögne már a Youtube is. Ezen az sem változtat sokat, ha ezt botok csinálják nagy mennyiségben 7/24-ben.