Ugye a "hitvány" szó már létezik pejoratív értelemben - gondolom valóban nyelvújítás kori szó lehet. Érdekelne, h mi alapján képződött? Szóval ez így nem szellemes egyáltalán. Míg az általam képzett "tévedmény" szó némileg szellemesen reflektál a tudomány körüli problémára.
Totál nem érted ami írva van. Így elég feleslegesnek tűnik magyaráznom. Az első mozgató itt [főleg] az új gondolat megszületésére utal, az intuícióra, az isteni szikrára stb. A tévedmény ezt a mozgatót nem érti. De nem azért, mert nem elég "okos", hanem azért mert a szabályai nem teszik lehetővé h megértse - miközben neki magának a tévedménynek a "fejlődéshez" nélkülözhetetlen szüksége van erre a mozzanatra. Pedig elég logikus: a tévedmény a megismerő szerepében addig tud "fejlődni" amíg a tévedmény domainen kívül állók további fejlődési potenciált biztosítanak számára. Egészen addig az elméleti állapotig, amíg minden ilyet nem integrál. Tehát mind a "fejlődés" irányát, mind első mozzanatát (új gondolat) a megismerő szerepkörében a tévedmény ellentmondásosan használja (mint amit nekem próbálsz bűnként felróni - mán h a tévedmény vívmányait használom miközben nem hiszek benne): a mindenható szerinte nem létezik, mert akkor borul a tévedményes logika, de azért a tévedős az isteni szikrára igényt tart a felfedezésekhez. Ha a tévedmény szabályai szerint leírható lenne az új gondolat megszületése, akkor annak nem esetlegesen, hanem szükségszerűen kéne megtörténnie.
Vagy még egy logikátlanság: büszke arra a tévedmény amikor előre megjósolt dolgai beigazolódnak. pl a gravitációs hullámok létezése. Amik létezését Einstein feltételezte de korabeli technikával nem tudta igazolni. A logikátlanság ott csíphető nyakon, h ezen feltételezés beigazolódásából származó legitimációs nyereséget csak a tévedmény megváltoztatási szerepeköre általi ráhatástól mentes rendszer, világ tudja biztosítani. A tévedmény nem léphet fel megváltoztatási igénnyel egy olyan rendszerrel szemben, amitől legitimációs nyereséget vár. Vagy azt mondja, h a hitelességem alapja, h a létező rendszer működését le tudom írni, vagy azt h a létező rendszer nem tartom jónak és meg akarom azt változtatni. A kettő együtt nem megy, mégis ezt próbálják beadni nekünk. (korábban tisztáztuk, hogy a tévedmény nem csak megismerni, hanem megváltoztatni akarja a világot).
Mint írtam: a tudás abszolút fogalom - és mint ilyen transzcendens minőség. Profán értelemben a tudás mindig tévedést jelent. A tévedményre jellemző felületesség és absztrakció az ami a tévedést profán értelemben tudássá hamisítja. Ehhez kell a gyerekedet iskolába járatni, h ilyen faszságokra vegyék rá a gondolkodását.
A bölcselet a profán tudásnál mindig magasabb rendűbb, mert nem tagadja a [valós] tudás transzcendens minőségét.
Bütykölhetsz otthon mindenfélét, meg érdeklődhetsz a tévedményes dolgok iránt. Ez lehet szórakoztató vagy praktikus, de sosem lesz lényegi! Attól mert van egy logikája, amit megértesz; vannak jelenségek, amik igazolnak valamit; és megállapíthatod, h mások - szükséges értelmi képességeik vagy rákészülésük hiányában - ezeket nem értik, amiből esetleg hátrányuk is származhat, még bőven lényegtelen marad. Az emberek jönnek-mennek, innen oda avagy épp onnan ide visznek/hoznak dolgokat kb ilyesmivel töltik az életüket. Ha épp a gravitációs hullámokat fedezik fel, az sem több ezeknél. Mert ezek mind-mind a lényeget nem érintő dolgok. Csak a metafizikai tradíció ami lényegi - minden más lényegtelen. Bárminek csak annyiban van lényegi érvénye amennyiben visszautal a tradícióra. A vallások visszautalnak rá, így a kereszténység, az iszlám is. De bőven nem azonosak vele! A modern tévedmény viszont nem hogy nem utal vissza rá, de minden erejével azon igyekszik, h elvágja magát tőle - így ezzel aztán ki is jelölte a maga lényegtelen státuszát.