( hajbazer | 2021. 05. 21., p – 10:44 )

Hagyjuk a Nyugatot, irány Kelet?

Szerintem nem kell hagyni a nyugatot, de a kelet felé is ugyanúgy nyitottnak kell lenni. Ezt egyesek a nyugatnak való hátatfordításnak értelmezik, pedig nem az. A nyugatot, sem értékrendjében, sem kultúrájában nem szabad kizárólagosnak tekinteni. Ugyanúgy vannak benne kritizálható elemek, mint a keleti szereplőkében. Ezeket pedig egyszerűen nem kell átvenni, mivel nem kötelező, még akkor sem, ha zsarolnak vele és ezt a zsarolást jogállamiságnak csúfolják.

Azért vonzódunk Keletre, mert Nyugaton kinéznek minket az autokráciánkkal, ráadásul a NER által felépített modell simán elvérzik az igazi versenyben és akkor a jó nekünk a szamár is elv alapján megyünk inkább Kínához meg az oroszokhoz dörgölőzni?

Nem. Azért vonzódunk, mert a történelem során soha nem jött be, ha kizárólag egy oldalra álltunk és mindig bejött volna, ha nem így teszünk. Ideje megtanulni a leckét.

Jó nekünk a globalizáció vagy sem? Lovagoljuk meg a lehetőségeit vagy ez csak a a hanyatló nyugat ópiuma?

A globalizációnak megvolt a maga forradalmi előnye az elmúlt 30 évben. Liberalizálta a kereskedelmet, felfejlesztett elmaradott országokat, régiókat, munkalehetőséget biztosított. Ez viszont már egyre inkább kezd a visszájára fordulni. Környezetszennyezés, felesleges szállítgatások többezer kilométerre, spanyol nejlonvárosban termesztett ipari paradicsom a szupermarketekben, olcsó, silány minőségű áruk mindenütt, tervezett elavulással, távol-keleti rabszolgák által gyártva, divatból kidobva és újravásárolva. Gigaméretűre nőtt multicégek országoknál nagyobb gazdasági hatalommal rendelkeznek és igyekeznek mindenhová beférkőzni, manipulálni, hatalmat gyakorolni, főleg a digitális térben. Ezen a szinten a globalizáció már egészségtelen, és sokkal inkább hozzájárul ahhoz, hogy a milliárdosok még milliárdosabbak legyenek, a szegényebbek pedig még kiszolgáltatottabbak.

Kína nem szövetségeseket, hanem csatlósokat keres magának

Ahogy a nyugat is.

akiket erőteljes függő viszonyba kényszerít hiteleivel?

Ahogy a nyugat is.

A folyamat egyfajta gyarmatosítás, célja az országok erőforrásai fölötti befolyásszerzés?

Nem látlak nyálat verni az Európában amerikai cégek által kitermelt és értékesített erőforrások okán. Nem láttalak nyálat verni az olajért indított iraki-afganisztáni háborúkkal kapcsolatban. Linkelnéd esetleg az ilyen tartalmú hozzászólásaid? Én amondó vagyok, hogy vannak dolgok, amiket sem keletre, sem nyugatra nincs értelme eltékozolni és inkább a saját lábunkra állva kéne belőle tőkét kovácsolni.