Semmi közöm a szoftver fejlesztéshez (hivatalosan, hobbiból van) és a felhős/elosztott rendszerekhez sem értek. Meg az egész világot kiszolgálni képes webalkalmazásokhoz pláne nem. De a számomra értelmezhetetlen cím miatt muszáj volt megnéznem ezt a kis videót, és vannak kérdéseim (a látóköröm szélesítésére):
- Miért serverless a neve? A cloud, mint tudjuk annyit jelent, hogy valaki más szervere, akkor hogyan valósul meg a serverless? Attól, hogy nem én nyomogatom a szervert, az még ott van és dolgozik nekem.
- Hogyan lesz olcsóbb saját on-prem és/vagy bérelt VPS/kubernetes/stb. plusz devops helyett egy óriási multinak fizetni mindenért (aki a nyereségért csinálja, ergo csak nagyon nagy méreteknél lesz költséghatékony - szerintem)? Nem okozhatnak ilyen rendszerek - áttételesen - dráguló szolgáltatásokat a végfelhasználóknak?
- Ha megcsinálja a fejlesztő cloud-semlegesre (ez érdekes lesz, lévén a videó alapján csak most alakul ez az egész, ergo senki sem ért még hozzá), és megáll az egyik cloud szolgáltató, akkor mennyi idő elindítani az egészet máshol? És fejlesztés közben tesztelik az összesnél, vagy majd élesben derül ki, hogy mégsem teljesen kompatibilis? Mibe kerül a fejlesztés, ha már közben több cloud-ban fut pénzért a teszt-rendszer? A megspórolt devops fizetéséből kitelik a különbözet?
- Amikor a fejlesztő megakad, és eddig hívta a devops vagy üzemeltetés részleget, az most az AWS-t meg az Azure-t hívja kis indiai, angolul alig tudó supporttal a túloldalon? És az tud majd segíteni neki tovább lépni?
- Ha több cloud szolgáltatónál fut egy időben a rendszer, hogy meglegyen a megfelelő szintű redundancia (előző kérdések), akkor az hol lesz olcsó és egyszerűen üzemeltethető az eddigi megoldásokhoz képest?
- Kiszámolta-e valaki, hogy ez elméletben lehet-e olcsóbb, mint a megelőző megoldások? És azt mérte-e valaki, hogy a gyakorlatban olcsóbb lett-e?
- Azt megbecsülte-e valaki, hogy tényleg rövidebb lesz-e a fejlesztési idő, ha az felsorolt sok dologgal nem kell a fejlesztőnek foglalkozni? Megfigyelte-e valaki, hogy tényleg gyorsabban elkészült-e bármi így el?
- A mai programozói átlag színvonalat elnézve (legalábbis itthon) mibe fog kerülni egy ilyen rendszer üzemeltetése, amit másodperc alapon számláznak? Itt arra gondolok, hogy egy random magyar számlázó szoftver még mindig "select * from tábla" módon működik kliens oldalon, és igen gyakran hangzik el fejlesztőtől, hogy "ja, azt elfelejtettem". A webshop-ok jó része meg még FTP-n cserélgetett XML-ekkel kommunikál a számlázó rendszerrel. (Tudom, be vagyok szűkülve. De ez kérem Magyarország, magyar KKV-kkel, nem világraszóló rendszereket futtató multival vagyunk kirakva).
- A rosszul beállított erőforrás-kezelés (amikor véletlenül 100 példányban fut ami kettőben is elég lenne, mert ugye "ja azt elfelejtettem") kinek a költsége lesz? A fejlesztőé vagy az ügyfélé? Van erre már bevált szerződési mód?
- Ha az egész a felhő szolgáltatónál tud csak működni, akkor már a fejlesztési fázisban sincs olyan, hogy a fejlesztő a saját gépén tesztel, tehát már a fejlesztés alatt is viszi szépen a pénzt?
- Ki tanítja meg a fejlesztőket ezt használni, így gondolkozni, dolgozni? Elolvassák a neten szabadidejükben?
- Úgy általában: miért van ennyi sok előadás olyan technológiákról, ami a magyar cégek legalább 80-90%-át nem érinti, mert nem futtatnak ilyen méretű rendszereket? Tudom, nagyon érdekesek. De valójában mennyi ilyen és mennyi másmilyen fejlesztés van itthon?
- Azért olyan szarok a hétköznapi programok (számlázó, CRM, ERP, stb.), mert az összes értelmes fejlesztő multinál dolgozik ilyen alapokra épített szoftvereken, és csak a "rosszak" maradnak itthon, hazai igényeket kiszolgálni?
Bocs, ha offenzívnek tűnök bizonyos mondatokkal, de üzemeltetésben dolgozóként ilyen tapasztalataim vannak csak. Sajnos.
Beszámoztam, hogy aki tud, 1-1 pontra is tudjon könnyen válaszolni.
Tényleg érdekel most már a dolog, nem kötekedésnek írtam ezt!
Tőlem nézve olyan már az IT itthon (vagy mindig is ilyen volt?), mint az autószerelés: futnak már a Tesla Model Y, meg VW ID.3 modellek ügyfelek alatt, sok itthoni szerelő meg a mai napig nem tudja, hogy a 89-ben (32 éve...) megjelent VW TDI motoron diagnosztikai készülékkel kell vezérlés csere után beállítani az értékeket, nem szemre meg fülre... Vagy az elmúlt 25 év kiégetté és frusztrálttá tett?