Tehát ez alapján mindkettőre IGEN volt a válaszod.
Így van, nyilván. Csak ismét írom: nem ez történik a fizikai rögvalóságban, csak laboratóriumban előállítható helyzetekről beszélsz.
Vegyünk két azonos nyomású, azonos hőmérsékletű levegőt ugyanazon térfogaton.
Vegyünk.
Egyikben 0% a relatív páratartalom, a másikban 100%. Ezeknek a gázelegyeknek az összes nyomását az alkotó gázok parciális nyomásának összege határozza meg.
Legyen. Megjegyzem, hogy ebben az esetben már alapból eltér az oxigén és a nitrogén és a többi gáz parciális nyomása a két térben, ami a való életben nehezen kivitelezhető dolog, de legyen így.
Na most ha valami van benne (vízgőz), akkor valami másból kevesebbnek kell lennie. Tehát nem igaz az, hogy "Azonos nyomású, azonos hőmérsékletű, de relatív páratartalomban eltérő levegő adott térfogatán ugyanannyi oxigén gáz van.". Tehát belátod, hogy ebben a kérdésben tévedtél? (IGEN/NEM)
Már korábban is mondtam, hogy igen.
Ha erre válaszoltál, akkor megyek tovább a bizonyításban.
Haladjunk, aztán próbáld ezt ráhúzni bármelyik gyakorlati példára és próbálj rádöbbenni, hogy azon a ponton fogod megbaszni a fizikát.
Közben mondok másik példát, amíg próbálsz tovább menni a bizonyításban. Adott egy konténer, árnyékos helyen, benne légköri nyomású levegő, az ajtón rések, a kinti és a benti nyomás azonos, a kinti és a benti hőmérséklet azonos. Benn alszol a konténerben, szorgalmasan cseréled a levegőben az O2 molekulákat CO2 molekulákra, a gázok összesített nyomása azonos marad, ebből adódóan nincs huzat az ajtón keresztül, mégsem fulladsz meg órák múlva sem. Miért? Mert az anyagcseréd közben a konténerben csökken az oxigén parciális nyomása, ezért kívülről oxigén áramlik be, de csak oxigén; a konténeren belül pedig növekszik a szén-dioxid parciális nyomása, ezért bentről kifelé szén-dioxid áramlik ki. A nitrogén és a többi gáz nem áramlik sehova, mert nem változott a parciális nyomásuk. Vedd észre, hogy egyszerre és egy időben történik két gáz áramlása ki és be, holott az összesített nyomásuk nem változott.
Ha kicsit megcsavarom, akkor ugye vízgőzt is kilélegzel, azzal mérhetően növekszik a kilélegzett levegődben a páratartalom (ezt látod, amikor hidegben látszik a lehelleted, nagyjából az a mozgásának sebessége is, ahogy látod terjedni a magasabb parciális nyomású hely felől igyekszik az alacsonyabb parciális nyomású hely felé), ez eloszlik a térben, mérhetően növekszik a páratartalom a konténerben, és ezzel növekszik a nyomás is, kicsit nagyobb lesz, mint a külvilág nyomása, nem szorít ki levegőt a vízgőz, viszont a parciális nyomása nagyobb lesz, mint a külvilágban a vízgőz parciális nyomása, ezért a szén-dioxiddal együtt kifelé igyekszik, ha ki tud menni, mert van rá elég keresztmetszete, akkor nem telítődik a konténer vízgőzzel, ha nem tud kimenni, akkor telítődik és ha van harmatpont alatti hőmérsékletű felület, akkor ott ki fog csapódni.