Minden a változás mértékétől függ.
Az könnyen számolható, mert 0 és 35 °C hőmérséklet esetén például a levegő ~12 százalékkal lesz ritkább, míg a légnyomás nagyjából 5-6 százalékot változik az időjárás függvényében. Ha fúj a szél, akkor durvább kilengések is mérhetőek, mert szemből ott van torlónyomás is, hátszélben meg lesznek alacsony nyomású területek. Szóval egy téli hideg napon potenciálisan akár ~20 százalékkal több oxigénhez lehet jutni ezek szerint, mint egy verőfényes nyári szélcsendes napon. Mikor nehezebb lélegezni? Biztos, hogy ettől függ? :)
De jól értem, hogy most már elfogadod, hogy kevesebb az oxigén csak a mértékén vitatkozunk?
Azon vitázunk, hogy a páraképződés kiszorítja-e az oxigént a térből. Én továbbra is azt mondom, hogy nem, ott lesznek nyomás-gradiensek a térben és a gázelegy különböző parciális nyomású gázai ki fogják egyenlíteni a saját parciális nyomásukat.
Megpróbálom elmondani egy példával: legyen egy zárt doboz, középen elválasztva, zárható-nyitható réssel. Tegyünk bele 100 kPa nyomású oxigént, nyitott réssel, ilyenkor az egyik felén 100 kPa parciális nyomású oxigén, és a másik felén is 100 kPa parciális nyomású oxigén lesz. Zárjuk le a rést, és tegyünk 2 kPa parciális nyomású nitrogént az egyik térbe, például azzal, hogy beteszel egy csepp folyékony nitrogént és hagyod elpárologni. Az egyik felén ilyenkor 100 kPa lesz a nyomás, a másik felén 102 kPa lesz a nyomás. Ha kinyitod a rést az elválasztó falon, akkor a gázok elkezdik kiegyenlíteni a parciális nyomásviszonyaikat, az oxigén nem megy sehova, mert a másik felén is 100 kPa nyomású oxigén van, a nitrogén fele viszont átmegy a 2 kPa nyomású térből a 0 kPa parciális nyomású térbe, és mind a két oldalon 1-1 kPa nyomású nitrogén lesz, a doboz falán mérhető 101 kPa nyomással. Az oxigén közben nem ment sehova, mert miért is tette volna. Na, ugyanez játszódik le vízgőzzel is, ha kicseréled a nitrogént vízgőzre és az oxigént a földi levegőkeverékre.