1. Erre nem tudok mit mondani, most is mást mondasz mint amire én válaszoltam
Nézd, akkor fogalmam nincs, hogy mire válaszoltál, mit értesz telítősésen és miért vödörben lévő üveggolyókkal szemléltetted, amikor a tér igen nagy része töküres légköri nyomáson.
2. Én nem emlékszem, hogy ilyet írtam volna, de fix me! Végig relatív páratartalomról beszéltem.
A relatív páratartalom hogy jön a térben lévő vízmolekulák _számához_, amivel magyaráztad a kiszorítósdit? Az az abszolút páratartalom.
Nagyon régen tanultam erről (talán még gimnáziumban), de tudomásom szerint egy gáznak lehet parciális nyomása egy elegyben. A levegő pedig egy gázelegy. Ezt nem értem.
Hát, nekem három félévem volt hő- és áramlástanból, szigorlattal, kicsit komplexebb dolog ez, mint a gimnáziumi tananyag...
Akkor az otthonokban miért marad meg olyan sokáig a pára?
Mert egyrészt nem tud gyorsan kimenni, másrészt pedig kinn is van. Nem a relatív páratartalom számít, hanem az abszolút, az nem változik olyan gyorsan.
míg a tűzoltó rendszer folyamatosan pótolja a párát a szerverteremben
Nem párát, apró vízcseppeket porlaszt. Teljesen más a két dolog. Párát nem tudsz beporlasztani, meg pillanatok alatt telítődik a tér és ki fog csapódni valahol folyadékként a víz. Fizikát megbaszni nem lehet.
De menjünk tovább, egyes laborokban és gyárakban (ahol jártam) magasan tartják a páratartalmat ESD védelem miatt. Hogyan lehetséges ez akkora csarnokokban? Miért nem szökik el azonnal a pára?
Mert kicsit a vízgőz parciális nyomáskülönbsége a kültér és a beltér között, mindig van pára, mindenhol. Relatív vs. abszolút páratartalom. A parciális nyomást az abszolút páratartalom határozza meg, az, hogy hogy mennyi vízmolekula van egy köbméter térben.