( _Franko_ | 2021. 03. 11., cs – 18:41 )

Minél párásabb a levegő, annál kevesebb oxigén van adott térfogaton.

Nem egészen, vízpárával nem tudod telíteni a levegőt, szobahőmérsékleten meg se közelíti a levegő mennyiségét, másrészt bőven van hely a molekulák között a légköri a légnyomáson, nem lesz kevesebb az oxigén, ha belekerül vízpára is.

Nehezebb lélegezni is a dzsungelben, mint a sivatagban.

De ez nem azért van, mert kevesebb az oxigén egy köbméter levegőben.

Ha van egy vödröd, amiben üveggolyók vannak, majd közéjük dobsz egy rakás agyaggolyót, akkor adott térfogaton kevesebb üveggolyó lesz.

A levegő sűrűsége a légköri légnyomáson nem egészen ezzel modellezhető, igencsak messze vannak egymástól az üveggolyók, a cseppfolyós levegő esetén is még relatíve messze vannak, pedig annak már ~900 kiló köbmétere, a légköri nyomású levegőé meg 1,2 kiló. Na, ennyi hely van közöttük.

Ezen alapul a nitrogénes oltás is.

Az azon alapul, hogy a plusz nitrogén parciális nyomása kiszorítja a térből a többi gázt a szellőzőkön át. A vízgőz nem ilyen, annak a parciális nyomása 0,05 bar körül van.