( Yuhl | 2021. 02. 10., sze – 11:03 )

Nőn három dolgot nem firtatunk: súlyát, korát, eredeti hajszínét.

Node.

Mi is azt neveljük a gyerekbe, hogy igazat mondjon. Egyrészt, mert így helyes, másrészt mert mindenki hibázik néha, csinál hülyeségeket. Ha eltitkolja, nem fogom tudni megvédeni, vagy segíteni rajta és ha hazudik, úgyis le fog bukni, de akkor meg már késő lesz és még nagyobb a baj.

Hibázás: Emlékszem, amikor először írt olyan dolgozatot matekból, amit kiértékeltek és százalékos eredménye lett. Mindketten egy hibát vétettünk, ő a dolgozatban és meg, hogy még az iskolaépület előtt elmondtam neki. Végigordította az utat hazafele, feküdt az buszon az üléseken és torkaszakadtából bőgött. Mindenki minket nézett én meg kínosan vigyorogtam és mondtam, hogy lett egy hibája a matekdogában. Miután hazavonszoltam leültettem a nappaliban és elbeszélgettünk arról, hogy mindenki hibázik néha, de minden hiba kijavítható és ha megtörténik ne a hibán keseregjen, hanem a megoldáson legyen rajta és ha nem találja, kérjen segítséget.

A nem hibátlan matekdoga meg nem hiba. Fú, ezt nagyon nehezen értette meg.

Az öccse ugyanilyen. De azzal már okosabbak voltunk, este lett neki elmondva, hogy egyetlen pici hibát vétett csak. Reakció ugyanez, sírás. Úgyhogy neki is elismételtem, amit a nővérének.