Én azt szoktam mondani, hogy a bejelentkezés után vane gy szerszámosláda, tele mindenféle eszközzel, és van a feladat, amit meg kell oldani. A feladathoz kell választani az eszközt, és ennyi.
A shell scriptek jók tudnak lenni, rcs/cvs/svn/git/akármilyen repókban normálisan, más nyelven elkövetett dolgokhoz hasonlóan verziózni - igényesség kérdése az egész. Ahogy nem python-ban a kód értelmes, átlátható formázása is.
"meghegesztettük azt a kis hiányzó funkciót" - nekem ilyen kis meghegesztésekből van egy rakat függvényem/eljárásom, amit ha kell, tudok hazsnálni vagy úgy, hogy egy.az egyben behúzom a scriptbe, vagy úgy, hogy a kérdéses részt kapja csak meg. Ez sem "varázslat", csak évek sora alatt felgyűlt olyan tudás, ami fájl formában is létezik :-)
Az evolúciós fejlődés helyett az entrópia segítette scriptburjánzást én is rühellem - ahogy a nulla kommenttel ellátott zagyvulásokat is. Nem egy, nem két "elődöm" után volt szerencsém scripteket maszírozni - volt, aki után kvázi öröm volt dolgozni, és volt, akinek a produktumát... Szóval funkcionálisan azonos megoldással helyettesítettem :-)
A végiggondolás már a PoC _előtt_ meg kell, hogy történjen, bár ami igaz, az igaz, eleinte akinek kalapácsa van, az mindent szögnek néz - de idővel a jobbak kinövik ezt a hozzáállást és (visszacsatoolva az első gondolatomhoz) megtanulják, hogy a szerszámosládában van többek között csavarhúzó meg popszegecselő is.