Már csak egy a kérdés: mi az az "abszolút idő"? És mihez képest? :-D
Az időszámítás egy megegyezés, nem több. Ráadásul elég korlátozott műveleteket lehet rá értelmezni. Nem lehet az időt négyzetre emelni, köbgyököt vonni, sem két időt összeszorozni. Ha ez megvan, akkor már érted a "wall clock" olyan értelmezését, amikor a zember csak ránéz az órára.
Tehát marad az időre vonatkozó műveletek értelmezése:
Reláció: egy időpont kisebb, egyenlő vagy nagyobb, mint a másik. Ezekre általában a megegyezés szerinti idő vonatkozik.
Különbség: egy időponthoz képest egy adott különbséggel képzett időpont. Szintén a megegyezés szerinti időre vonatkozik.
Itt a vége.
Pontosabb időzítésekre soha nem a wall clock-ot használjulk, hanem pontosabb dedikált időzítést. Ez az entitás az ő tulajdonságainak megfelelő pontossággal képes az időt vagy időintervallumot mérni.
És ebből következhet a megegyezés szerinti idő "mégiscsak hasznáhatósága". Ha a szökőmásodperc(ek) miatt okozott "időnyúlás" hibája olyan kicsi, ami még megfelel az adott felhasználás pontosságának, akkor a megegyezés szerinti idő is felhasználható pl. egy intervallum mérésére. Ha nem felel meg, akkor jöhet a pontosabb időzítő.
Példa: Legyen a szökőmásodpercek száma 5. (Elég sok!)
Az adott nap bármely két időpontja között a hiba <58ppm. Ha nem lenne elosztva egy napra, akkor "időugrás" lenne.
Ennél pontosabb időt pl. egy gondosan hitelesített és stabilizált kvarc időalappal lehet elérni, egészen 0,01ppm-ig.
Még pontosabbat már csak atomórával.
Az időmérést végző eszköz felbontása sem mindegy, hiszen egy DCF77 "atomóra" szinkronját legfeljebb másodpercenként tudod megszerezni. Pontosan ezért van egy rendes számítógépben óra, intervallum időzítő és nagyfelbontású időmérő eszköz egyszerre. És mindig tudni kell, melyik alkalmas az adott feladathoz! Egy éves határidőnél tökmindegy, egy karóránál is szinte, a GPS-hez meg ps pontosságú időzítés kell.