> Akkor nem is a millennialokkal és a zoomerekkel van bajod, hanem azzal a világgal, amit a boomerek teremtettek a fiatalabb generációknak? Mert az tisztán látszik, hogy nem a millennialoknál realizálódott a nyereség.
Ez egy kulcskérdés:
* Senki sem függetleníthető a környezetétől, amivé az ember válik az részben belőle jön, részben a környezetéből.
* Mégis mire az illető felnőtté válik jogi értelemben is felelős lesz önmagáért. Azért az önmagáért, aki nagyrészt a környezetéből alakult ki.
Véleményem szerint ez így szükségszerű, és ugyan nem tűnik igazságosnak, mégsem tehetjük meg azt, hogy folyamatosan visszafelé mutogatunk, hogy valaki vagy valami más a hibás a mi viselkedésünk miatt! Tehát ha problémájuk van felnőttként, akkor azért bizony az X-ek és a Zoomerek is felelősek!
> Meg egyébként is: mivel magyarázod akkor a fiatalabb generációk viselkedését? Mert amit leírtál az már egy tünet/következmény, nem a kiváltó ok. Mi váltotta ezt ki? A boomerek nem tudtak gyereket nevelni?
A boomerek korosztálya volt az első, amit a hagyományaiktól megfosztva neveltek. Náluk volt először tömeges, hogy eleve ateista nevelést kaptak, és hogy a rock-and-roll értékrendszere szerint nőttek fel, nem az addig hagyományos értékrend szerint. Számunkra (én gen y vagyok, ha jól látom) már ez volt az alap, és a hagyományos értékrendet csak mint a múlt árnyékát ismertük meg. Tehát szigorú értelemben így van, a boomerek már nem tudtak gyereket nevelni, mert nem volt meg hozzá az erkölcsi alapjuk, amit átadhattak volna. (Nyilván tisztelet a kivételnek, többségről, átlagokról beszélek.)
Véleményem szerint a rock-and-roll "értékrend" (ami például az örök fiatalságot állítja fel ideaként: a kortársaim mint fiatalnak akarják érezni magukat, pedig nem ártana beismerni, hogy középkorúak lettünk... Egy rendesen felépített életúton a középkorúság is boldoggá teszi az embert, ugye jó esetben ilyenkor már élvezheti az ember az eredményeinek a gyümölcsét.), illetve a pop-kultúra nem ad kellő alapot ahhoz, hogy az ember normális életet élhessen. Lényegében cél nélkül tengődő nihilistává teszi az embereket, és ha valakinek normális élete kerekedik belőle, az inkább lesz véletlen, mint a céltudatosság eredménye. A kulcsgondolat amit meg kell találnia az embernek az az, hogy ki kell lépni ebből a fajta értékrendből és kultúrából, értelmes célokat kell kitűzni, és akkor lehetőségünk lesz egy értelmes életre. Erre nem sokan lesznek képesek, és inkább maradnak a nihilben.