Soha nem titkoltam hogy ELITISTA vagyok, vagy legalábbis jelentős az affinitásom efelé. Márpedig az elitista az aki az elit tagja ugyebár. Na és kikből áll az elit? SZERINTEM azokból, akik alkotnak. Vagy legalábbis próbálkoznak ezzel. Sokszor leírtam már ezt. Na most minél többet alkot, vagy minél jobban igyekszik legalább alkotni valaki, nyilvánvalóan annál több idejébe kerül ez, amiből máris következik hogy annál kevesebb az ideje fészbukozni meg más „közösségi platformokon” kábítani a maradék agyát.
Ebből azonban megint következik valami: aki mégis sokat használja e platformokat, az nem Alkotó, azaz nem az Elit tagja, tehát kevesebbre is becsülöm! Mármint, ezt úgy értem, hogy minél többet használja ezen platformokat valaki, annál jelentősebb az esélye annak hogy ő nem Alkotó (hiszen nincs ideje rá vagy alig van ideje rá), s emiatt abból indulok ki, az a prekoncepcióm róla hogy ő nem az ELIT tagja. És így nem becsülöm annyira, mintha az lenne.
Minthogy fentebb bevallottam hogy ez a részemről csak egy prekoncepció azaz előítélet, így én is tisztában vagyok vele hogy ez nem mindig igaz az adott egyénre, s emiatt ezen véleményem róla nem egy kőbevésett valami, s idővel változhat. Amint ha valakiről feltételezem hogy Alkotó, az a véleményem is megváltozhat negatív irányba. Mindazonáltal, eddigi életem során ez a prekoncepcionálás meglepően sikeres volt! Nem állítom hogy ne lettek volna kivételek, voltak valóban, oké. De bőven több mint 90 százalékos mértékig az bizony úgy volt hogy igenis akire az első pillanatokban rásütöttem hogy „nem alkotó, nem elit, nem érdemes a barátságomra”, arról utólag az derült ki hogy valóban semmit se vesztettem vele hogy negligáltam.
Egyáltalán, az alkotástól függetlenül is: ahhoz hogy valaki élvezze e közösségi platformokat, kell egy bizonyos habitus. Ez nekem nincs meg. Emiatt erősen valószínű, akiben viszont megvan, azzal úgyse lenne semmi közös érdeklődési köröm, s jóeséllyel a vérmérsékletem is más mint az övé.