Én még Barkas állófűtéssel kezdtem. Az elég gyorsan fogyasztotta a kémiai CO jelző matricákat. Viszont, az alkatrészei nagyban egyeztek a Barkas többi alkatrészével. Arról nem beszéve, hogy kocsiban folytatott, kellemes, őszi/téli etyepetye közben érdemes volt figyelni, hogy amikor sikít a nő, és jön az égett szőrszag, akkor a fűtést le kell kapcsolni. Bár ez a baleset kétlem, hogy az itt posztoló urak többségét fenyegetné.
A Webasto és a kínai koppintásai sokkal megbízhatóbbak. A belső acélbetét miatt a hőcserélő hőterhelése jóval kisebb, a legtöbb cigányság a beépítésnél kerül elkövetésre. Legfontosabb, a szerelési leírásban foglaltak maradéktalan betartása. Ha azt írja a papír, hogy kályha alá megy a tartály, akkor a kályha alá megy a tartály. Plusz a fűtés nem Tetris kocka, hogy agy nélkül forgassuk. Főleg nem hanyattfektetve, és a kipufogó főlé szerelve a tartályt. Ez utóbbi éveken át a helyi tűzoltók, kedvenc "szerinted, mi volt a hiba a képen" kérdése volt. Hasonlóképp, a csövezéseknél érdemes hőálló, acélköpenyes, csöveket használni.
A vizes diezelkazánoknál a lassabb hőleadás és nagyobb hőtehetetlenség miatt egyenletesebb a fűtés, nem kell elviselni a ventillátor zaját, plusz egy kicsi, vizes hőcserélővel lehet melegvizet varázsolni a zuhanyzóba.
Amiről nem volt szó, az a karbantartás. 2-3 szezononként érdemes szakemberrel szétkapatni, mert az égőtér kormolódik rendesen. 2-3 havonta érdemes ellenőrizni a cőcsatlakozók állapotát, esetleges folyást keresni. Utóbbi fontos, ha pl. napi menetben lévő lakóautóba, vagy furgonba van beépítve.
Ha nincs járatva a tankból érdemes leereszteni a tüzelőanyagot. Neten keringenek mindenféle okosságok ezeknek a fűtéseknek használt sütőolajjal, vagy fáradtolajjal való járatásáról. Ezt mind el kell felejteni. Csakis az előírt tüzelőanyaggal járassuk.