Összefoglalva egyetértek.
Bővebben meg azt (próbálta) megmutatni, szerintem nem teljesen jól, hogy az élő nyelvben mi a helyzet. Ebben lehet is igazsága, mivel élő nyelvben sokat szerepelnek évszámok pl 1982, szóval itt nem annyira meglepő, hogy az 1-es gyakoribb. Kicsit olyan mint a betűgyakoriság a nyelvek felismerésénél. Ha egyenletes eloszlás lenne, akkor más lenne a görbe.
Amire te is utalsz, hogy ezt átvinni teljesen más adatsorokra, minden bizonyitas nelkül, nagyon nem korrekt.
Habár választási adatokban is lehet ilyesmi, ne zárjuk ki, de a kutatások ebben az irányban nagyon nem meggyőzőek, és ami kutatást én találtam, az 2BL-t használnak és nem 1BL-t amit a mester próbált.
Szerintem amit nem vesznek figyelembe, hogy főleg USA-ban vannak nagyon republikánus, és nagyon demokra körzetek, amit kb minden választásnál oda lehet adni. A történet szerintem akkor működhetne, ha egyáltalán működik, hogy a szavazók is egyenletesen oszlanak el, ami mint tudjuk teljesen másképpen van. "Csatatér" államok esetében sem teljesen biztos, hogy működik, mert ott sem feltétlenül a megfelelő eloszlás van, nagyon sok függ a kampánytól, mérettől...stb amire rá is mutattál.
Ugyanakkor azt is jegyezzük meg, hogy vannak olyan matematikai módszerek amikkel az emberek nagy tömegben való viszelkedését lehet előre jelezni, és már arra is vannak módszerek, hogy ezt befolyásolni tudjuk. (Kb mint ahogy Asimovnál láttuk), annyi megkötéssel, hogy pl egy repülőgép, stadion, nagy épület kiürítését már viszonylag régóta tudjuk vele jósolni, és egyre több módszerünk van ami segíti a tervezőt ennek a korrigálásában. Akár egy állam esetében ez nem megoldható a számítási kapacitások miatt. Olyat tudunk, amit láthattunk pl a Brexit-nél is, hogy választói csoportokat lehet azonosítani a neten, hasonlósági alapon. Az alapelve nagyon egyszerű, de itt is a közelmúltig nem nagyon volt rá kapacitásunk, most is csak korlátozottan. Szóval ilyen egyszerű összeadok pár számot történet tuti nem fog működni. A sok birka meg benyalja, mert "matek".
Mondjuk az is megérne egy jó beszélgetést, hogy a matek egyszerű vagy nehéz. Maradjunk abban, hogy a matek a hard to learn easy to master kategóriában van, mint mondjuk, hogy informatikai példát hozzak, a vim. Ha az alap dolgokán átlendül az ember, onnantól nagyon egyszerűvé vállnak a dolgok, és rengeteget tud segíteni bonyolúlt problémák megoldásában. Itt az egyetem 2.-3. féléve körül van az, hogy kinyílik minden és utánna, hogy kedvenc prof-omat idézzem, már minden csak "5 perc".