Igen, amolyan "ahogy esik ugy puffanik" formaban allok hozza neha. Van mikor ramtor egy roham, ha belefutok olyanba akivel erdemes lenne. Olyankor meg vagyok kergulve par napig/hetig, aztan elveszi a kedvemet honapokig. Az elmult ket napban is belefutottam olyanba akik szimpatikusak es kezdemenyezok voltak, ezek kozul egy ma, ketto pedig tegnap ugyanabban az uzletben, de elment a kedvem tole, hogy kezdemenyezzek.
Mar elore faj a fogam attol, hogy belefutok egy ujabb nema galambba, vagy hisztisp*aba, akinek reggeltol estig azzal kell tomni az egojat, hogy milyen szep es okos. Ezek nem egyedi emberek, nincs stilusuk, onmaguk hobortos vilagaert elnek es sajnos ilyen a tulnyomo reszuk a mai vilagban. Ilyeneket nagyon messze el kell kerulni. Lehet, hogy koztuk volt az akit keresek es hogy miert nem kezdtem veluk ismerkedni? Nem tudom, kenyelmesebb volt kikerulni, mint megint napokig ezen ragodni. Igen, ez mar a pesszimizmus elso jele, ez nalam ujdonsagnak szamit. :-)
---------------------
Minél korszakalkotóbb ötlettel állsz elő, annál több hülyén kell átverekedned magadat.