Nagyon egyszerű. Olyan ez, mint a céges party-k.
Amíg kicsi egy cég, addig habzsi dőzsi kijön a keretből. De ahogy nő az alkalmazottak száma, akkor fejenként ugyanolyan arányú költésből már akkora szám jönne ki, amiből lehetne kocsit, jahtot vagy prostikat venni. És a management úgy érzi, ez jár nekik. Ha megtehetik, akkor inkább maguk költik el.
A jutalékkal és a jogdíjakkal is így vannak ezek a cégek. Amíg porbafingó kis cégként pár fagyi áráról volt szó, addig boldogan fizettek. Amikor már sok milliárdosra dagadt a forgalom, akkor már sokallják, most is pár gombóc fagyit gondolnának, de azt is csak, ha nagyon muszáj.