Mivel mindket rendszer elegge komplex amin mertel (multitask, meg egyeb kulso zavarok, pl. net, mittudomenmi...) ezert itt is elegge alkalmazando a merestechnika/statisztika fotorvenye, 1 meres nem meres. Ha a student faktorrol nem halottal meg, akkor nezzel utanna... Nem hiszem, hogy kepes lennek a merestechnika/statisztika alapjait itt par sorban barki szamara elmagyarazni :-(... Csak diohejban, arra szolgal, hogy egy meres eredmenyenek a valos erteketol valo elteresenek valoszinuseget megbecsulhesd... :-) remelem jo homalyos volt. Konkretabban kifejtve: ha mersz mondjuk X rendszeren kernelforditasi idoket, tegyuk fel 1000-szer. Kijon kb. ezer kulonbozo eredmenyed. Ezek ismereteben megbecsulheted a varhato erteket (mi az ami korul szornak az eredmenyeid), valamint azt is, hogy az altalad becsult ertket, mekkora -- mondjuk igy -- statisztikai hiba terheli. Nem meglepo, minel tobbszor mertel, annal kisebb a statisztikai hibad, azaz annal jobban ki tudod kuszobolni a "veletlen" zavarokat. Persze ennek az inverze is igaz, minel kevesebbszer mertel annal kerdesesebb az eredmenyed... (tudod szoras, meg gauss gorbe, vagy egyeb eloszlasi fuggveny, meg felertekszelesseg, stb :-)
De visszaterve a man time-ra. Elolvastad? Csak az angolul nem annyira ertok kedveert: azt allitotta, hogy kulonos korulmenyek kozott, mint pl. ha lapatra kerul a time, elkepzelheto, hogy sokkal hoszabb idot ir ki, mint amit a seiko-dal mernel... De nem azt mondja, hogy csak ettol lehet pontatlan... Ettol meg nem hiszem, hogy elvesztene relevanciajat az adott dolog... Ki tudja, hogy az adott mereskor, hanyadik task-valtassal jutott a vezerles a time-ra, hogy kiszamolhassa "most lett vege a dolognak"? Megis, hany processz futott a rendszereken?
Azutan meg sok minden bizony zavarhatja a merest... pl. kulonbozo interruptok kezelese (eger, bill, net, hangartya, vga, usb, ...) Raid sajat belso elete... Egyeb dolgok disk i/o-ja... Taskvaltasok szama...
Amugy a sebesseg kulombseg alulrol eppen utogeti az ipari/gyakorlati (mint emlitetted nem laboratoriumban mertel) merestechnika okolszabalyszeru pontossagat a 10%-ot ;-) Az elso esetben ugyanis a Linux volt real time-ban 10.7%-al gyorsabb a BSD-t alapul veve, a "legrosszabb" esetben 6.52%-al volt lasabb szinten a BSD-re vonatkoztatva ;-).
Persze mint mar emlitettem, amig nem csinalsz minden esetrol tobb merest, addig a dolog tulajdonkeppen ertelmezhetetlen. Mert lehet, hogy a kovetkezo esetben pont forditva alakulnanak a %-ok. Egy meresnel meg a szorast sem szamithatjuk ki, ami pedig minden meres egyik legeslegeslegeslegalapvetobb parametere...
Tehat visszaterve a szerintem eredendo problemara:
amig minden egyes meresi pont mogott nincs szoras ertek (amihez egynel azert tobb meres kell :-) addig semmit sem lehet a dologrol nyilatkozni.
Zsiraf
p.s.: Amugy ne vedd a dolgot szemelyes tamadasnak, de sajnos rengeteg hasonlo osszehasonlitast olvasgattam itt is, meg mashol is, kezdve a file-rendszerek sebessege, kilonbozo bench-ek, stb, stb. Es sehol sem emlekszem olyanra, hogy valaki megemlitette volna, ezt 1000x mertuk az erteke ennyi, a szorasa ennyi... ha meg a varhato hibakat is feltuntetjuk, akkor meg lehet, hogy el kell ismernunk, a meres alapjan nem allithatjuk ez jobb az meg rosszabb. Szoval, most borult ki a bili...
p.s.2: amugy, nyugodtan hidd, hogy a BSD gyorsabb, meg szebb, meg szagosabb nem ennek a hitnek a megdontese volt a celom... Persze lehet, hogy DOS alatt meg gyorsabban lefordulna a Linux kernel...