Elso kerdesem: hany meres atlagat raktad ide?
Azutan: hany processz futott a hatterben a forditason kivul?(boot utan rogton nekifutottal? ha igen az jo, mert akkor fut le egy csomo dolog...)
Amugy:
man time
ACCURACY
The elapsed time is not collected atomically with the execution of the program; as a re-
sult, in bizarre circumstances (if the time command gets stopped or swapped out in between
when the program being timed exits and when time calculates how long it took to run), it
could be much larger than the actual execution time.
Nem kell annak much larger-nek lenni, hogy felrevezessuk a jonepet...
Lehet, hogy a forditas idoigenyet talan valamivel jobban kozeliti a User ill Sys ertek osszege:
(man time:
S Total number of CPU-seconds used by the system on behalf of the process (in kernel mode), in seconds.
U Total number of CPU-seconds that the process used directly (in user mode), in seconds.
)
Ha felretesszuk a hulyeseget, akkor a kovetkezoket vonhatjuk le:
0. gondolom egyszer merted minden pontjat, ergo az egesz nem rendelkezik gyakorlatilag ertekelheto jelentessel
1. a Linux User+Sys mindenhol jobb, mint a BSD-s
2. mivel a sys-ben leledzik a filesystem reteg nagy resze ezert azt is megallapithatjuk, hogy valoszinuleg tenyleg lasabb a softupdates
3. a skalazhatosaggal osszefuggo resz a USER-ben van. Ez BSD alatt 1972.187 s-rol 2110.469s-ra nott ami 138.282s ez a kiindulas 7%-a;
Linuxon 1664.664s-rol 1764.794s-ra nott ami 100.13s ez a kiindulas 6%-a. Ebbol le lehet vonni, hogy a mind a ket rendszer gyakorlatilag ugyanugy skalazodik.
Zsiraf
p.s.: ;-) igy tovabb... Amugy halottal valamit statisztikarol, meg student faktorrol?