Mint minden más esetben is a kérdés az, hogy mit akar az ember igazából elérni.
Az a cél, hogy a szobalány ott legyen az alagsorban egy széken ücsörögve a munkaidő végéig, vagy az, hogy elvégezze a feladatát?
Amennyiben csak az a lényeg, hogy ott legyen, akkor jó irányba tapogatózik (és van egy csomó megoldás, pl. kártyás be és kiléptetőkapu, amin egyszerre egy ember mehet át, és rögzíti, hogy ki mikor és milyen irányban).
Általában az a tapasztalatom, hogy aki jelenlét rögzítést kér, valójában nem is azt akarja, hanem jól elvégzett munkát. Ebben az esetben teljesen más lenne az irány. Ha egy szobalány feladata a vendégek szobáinak takarítása, akkor azt kell rögzíteni, hogy a vendégek szobáját mikor nyitotta ki a kártyájával és meddig volt nyitva az ajtó. Ebből ki lehet mutatni, hogy minden szobába odament-e és vajon mennyi időt töltött egy-egy szobában. Ha gyanús, hogy túl sokat, akkor meg lehet nézni a szobát, hogy tiszta-e. Ha az egyik lány ugyanannyi szobát 1 órával rövidebb idő alatt fejez be, mint a másik, akkor teljesen felesleges ott tartani még egy órát, hogy addig malmozzon.