Nem kényelemről van szó. Nem mindenki olyan szerencsés ám, mint mi. Van, aki mindenét a vállalkozása további gyarapításába tette, aztán most teljesen tönkre ment. Van, aki előreláthatólag évekig nem fog tudni a szakmájában elhelyezkedni. Van, aki eddig is stresszhelyzetben volt és a csőd szélén és nem bírja tovább, fejben feladja és a saját kezével vet véget az életének. Annak miért ér kevesebbet az élete, mint a többszörös áttétes, szenvedő rákosnak és a 95 éves néninek, aki esetleg a halálra épp ajándékként tekint? Nem nagy számokról beszélünk gondolom. Ahogy a vírus sem olyan halálos, hogy a világot le kelljen állítani hozzá. Általános rákszűrés nincs, már a tüdőszűrés sem megy úgy, mint régen, a közlekedési balesetek ellen is még rohadt sokat lehetne tenni, de még az influenzajárványok ellen is, abba is sokan halnak bele. Csak azok nem szenzáció és le vannak szarva ugye... Ahogy a dohányosok se fogják letenni a cigit, hogy ne legyenek veszélyeztetettek.
Mindenkiből Teréz anya lett nagy hirtelen, miközben a többség csak álszent.