A megújuló energia kapcsán is sokszor megy a hiszti, hogy többet szennyez legyártani őket a mostani szennyező energiaforrásokkal. De bakker, előbb el kell készüljenek, hogy át lehessen állni rájuk.
Az a baj, hogy nem azért megy a hiszti, hogy a legyártás egyszeri alkalommal, a régi technológiákkal sokat szennyez, hanem azért megy a hiszti, mert a legyártott végeredmény az általa megtermelt energiához mérten sokat szennyez. A legyártás nem csak a jelenlegi energiamix miatt szennyező (ami idővel javulhat), hanem technológiailag is szennyező (pl. galvánüzem), és ott nem várható érdemi javulás.
Tehát veszel egy napelemes rendszert, az x év alatt y energiát fog adni. Aztán kb. ki lehet dobni. Ha ezt az y energiát hagyományos módon kevesebb szennyezéssel elő lehet állítani, akkor valójában a napelemes rendszer nem környezetbarát, nincs értelme arra átállni (hacsak nem olcsóbb, de ugye tudjuk, hogy ez nem jellemző). Ráadásul tovább rontja a helyzetet, hogy a hagyományos módszerekkel szemben itt a legnagyobb környezeti terhelés már az előállításkor megtörténik. Azaz ha a várható élettartamot túlbecsülted (ez nem is annyira váratlan dolog, hiszen ilyen 20-30 évekkel számolgatnak), akkor tiszta bukta az egész. Arról nem is beszélve, hogy az y is erősen függ a telepítési környezettől (tehát lehet, hogy valahol megéri telepíteni, másutt meg nem).
"Ki ölte meg az elektromos autót?" dokumentumfilmet
Még most sem tartunk ott, hogy a elektromos autó feasible alternatívája legyen a normál autótartásnak. Gond van a teljes életutas környezeti terheléssel is (most ott tartunk, hogy kb. ugyanannyi szennyezést jelentenek, csak az máshol jelentkezik), gond van a költségoldallal is (a normál autókéhoz hasonló iparral és gazdasági környezetben előállítva jól észlelhetően drágábbak), és gond van a funkcionalitással is (igazából csak városi szaladgálós autónak - azaz második vagy harmadik autónak - jó a családba, viszont ehhez mérten konkrétan kurvadrága).