Igen, inkább a bit slice a gyakoribb. A bipolar inkább zsargon, miszerint tényleg bipoáris technológiával készült, egyben magyarázat, hogy nem NMOS és nem CMOS technológiával. Nyilvánvalóan csak egy bizonyos korszakban volt értelme kiemelni ezt a tulajdonságot.
A "cmos processor" 17k, a "cmos cpu" is csak 77k találatot eredményez. Pedig manapság mindenki ilyet használ.
Pojják Tibin mi is jót röhögtük. Ráadásul valami leánykori képet szedett elő a cikkhez. :)
A mai munkamódszerekhez képest azért érdekesebb a "hogyan készült?" Mindössze 2-3 hét firkálás és lapozgatás után következett egy hét rajzolás. A műszerésznőnk 2 nap alatt összedobta a 300 tokot. Közben Tibi egy bőrönd méretű szerkezeten bitenként bekattogtatta az 5db 1kx4 PROM-ba a programot. (Nem lett tele.) Utána 1-2 nap méricskélés, ami alatt kiderült a max 3 elkötés, amit a műszerész elvétett. Utána működött minden.
Teszteléskor feltettem egy kérdést: Mi van, ha kétszer adom ki a döntőtt írás parancsot?
Kb. 5 másodperc múlva kész volt a válasz: Nem volt specifikálva, hogy csak egyszer lehet. Működnie kell.
Asszem, a mai szoftveresek is így dolgoznak. ;)
A sornyomtató emuláció itt azt jelenti, hogy a nyomtatókábelt átdughatod az egyik szerkezetből a másikba, és kb. ugyanazt a nyomtatatási képet fogja adni, ugyanazokkal a parancsokkal vezérelve. Persze a fizikai eltérés miatt vannak apró különbségek. Pl. a sornyomtatók általában több oszlopot tudnak nyomtatni. Ettől eltekintve, egy szoftverrel bármelyik nyomtatóra nyomtatva ugyanazt a képet fogod látni. A nyomtatás sebességét a sornyomtatónál a mechanika, a lézernyomtatónál a xerografikus rendszer sebessége a korlát. Az utóbbi a kisebb.
A WINE esetében elindítasz egy szoftvert és ugyanazt teszi, mint Windows alatt.
Nem bonyi, mindkettő emuláció. Hogy miként teszik a dolgukat, az részletkérdés. Elvégre a videoformattert sem hívjuk BSI interfész TO lézersugár, vagy a sornyomtatót TO kalapács wrappernek. :-D
A TDP specifikációja szerintem teljesen jó, mert
- átlagos/közepes használat mellett
- az alap órajelen
- az összes magot működtetve
éppen annyi, amennyi.
Ha érdekel a "mennyi az annyi", akkor letöltesz egy adatlapot, (ami tán nem is ugyanaz a proci, de ez most mindegy): Intel® Core™ i5-600, i3-500 Desktop Processor Series, Intel® Pentium ® Desktop Processor 6000 Series
Ebben több helyen 73W és 87W TDP-re hivakoznak. Egyes helyeken meg a számított tipikus max. teljesítmény 154W-ra jön ki, de ez csak a core teljesítménye. (7-1 ábra, Vcore=1,4V) Ha egy adott felhasználásra szeretnéd kiszámítani a fogyasztást, illetve méretezni a hűtést, akkor go to 18. oldal!
Regisztrálj, és töltsd le azt a két dokumentumot, aminek a vége ...Thermal and Mechanical Specificaitons and Design Guidelines!
Bar nem tudom, hogy közemberek regiszrálhatnak-e. Régen az adatlapok nyilvánosak voltak.
Szerintem egy desktop gyári hűtő általában >TDP teljesítményre való, egy szerverbe még nagyobbat tesznek és nem desktop processzort. Meg ezek elég bonyolult szerkezetek a komplex thermal és power management miatt...