Senki Alfonz jelentkezik. Pl. a nyelvkönyvekhez gyakorlatilag a mai napig tartozik (persze extra pénzért) egy-két-...-öt (!) lemezes tananyag, én pedig rendszeresen rippeltem be azokat MP3-ba, mert azt még az SGS2 is le tudta játszani, az újabb telók meg még pláne - ellentétben a CD-lemezzel, amihez ugyan van külső USB-s lejátszóm, de a nejem gyűlölte magával hurcolni a telefonja mellé. Bitang jó volt, amikor nem kellett mind a 200-250 tracket kézzel felvinni, mert másik őrült már megtette előttem. És meglehetősen sajnáltam amikor a karácsonyi ricsárdgír CD-mhez nem volt fent az adatbázisban a tracklista.
Szóval igen, nyilván kevesek használtuk.