( ggallo | 2019. 10. 12., szo – 19:35 )

Azt gondolom felesleges lenne, mert úgy sem érteném pontosan azt hiszem. :-)
Annyi lejött, hogy utalsz valamire, ami az én ismereteimből teljesen hiányzik, így pontosan azt sem tudom, mire. Csak a szövegkörnyezetből érzem. Ezen felül más hozzászólásból hozzálegóztam, hogy HP-UX, meg más, "nagyon vállalati" rendszerekre gondolhatsz az utalásokban (ill. azok tudására), de ezeket én egyáltalán nem ismerem. Plusz, szerintem a kezdőknek szóló ZFS javaslatok szempontjából nem is fontosak/relevánsak. Itt nem azt vitatnák meg, hogy a ZFS úgy általában jó-e, vagy lopott ötlet-e, hanem csupán annyit, hogy ha valaki használná, először, akkor mi mindent tehet azért, hogy ne szívassa magát nagyon meg kapásból.

Az biztos, hogy a legtöbb modern HW RAID kártya virtuális diszket ad az OS felé alapból, elfedve a fizikai lemezt teljesen (az most nem is releváns szerintem, hogy az OS alatt egy külön SW réteg kezeli ezt is - más kérdés, hogy én OS alatt ezen SW rétegek összességét értem). Egyes típusokat egyszerűen át lehet kapcsolni HBA módba, amikor is a diszkekhez közvetlen hozzáférése lesz az OS-nek, más modelleket újra lehet szoftverezni HBA üzemmódhoz, megint másokat nem lehet sehogy a HBA működésre bírni.

Mi itt java részt egyszerű népek vagyunk, a Dell PERC sorozata és a HP P sorozata a legtöbbünknek a csúcs HW diszkvezérlő, amivel dolgoznunk kellett, jellemzően x86 platformon, jellemzően Windows vagy Linux (esetleg BSD) környezetben. Ezen a szinten a Linux-ból ismert LVM lehet összehasonlítási alap.

Azt persze jó látni, hogy ezek a technológiák (vagy az elvük, vagy az alapjaik) a jó öreg (csillió dolláros) vállalati világból szivárogtak le a köznéphez, ami biztató az átgondoltságukra és kidolgozottságukra nézve.