Olyan sokszor linkelted már ezt a cikket, hogy most már tényleg elolvastam. Arról neked mi a véleményed, hogy a positive signals táblázatban a százból tíz olyan fogalom van, ami a magyar nyelvre nézve is pozitív találatot ad? (akik nem akarják elolvasni: van száz fogalom, alapszókincs, és a pozitív egyezés az, amikor valamilyen hang (több ezer nyelv fonetikus átiratával dolgoztak) szignifikánsan többször fordul elő a fogalommal kapcsolatban a vizsgált nyelveken.) Elméletileg itt bejön a táblázat: https://www.pnas.org/content/113/39/10818. A negatív signal az, ami statisztikailag ritkán fordul elő az adott fogalommal kapcsolatban. (Szerk: Sajnos a link magát a cikket hozza be, nemcsak a táblázatot. Bocs.)
Továbbá elég erőteljesen azt sugallod ezekkel a félkövér izékkel, hogy most aztán nagyon megdőlt a hangalak-jelentés esetlegességének elmélete. Holott erről szó sincs, száz alapfogalmat vizsgáltak tényleg jó statisztikai módszerrel, sok nyelven, igyekezve körülbástyázni a szóátvételeket, de mindezzel nem jutnak igazán messzebb a nyelvi szimbolizmusnál, illetve a nyelv működése mögötti bizonyos pszichológiai tényezőknek (bouba/kiki effect) a lehetséges statisztikai igazolásánál. Egy jóindulatú, de nem Fogarassy-Czuczorhoz eljutni akaró review: https://www.washingtonpost.com/news/speaking-of-science/wp/2016/09/12/a… (kicsit nyüszög a belépésnél, de egyszer el lehet olvasni ingyen). Hadd idézzem a summázatát:
"This doesn't mean that Saussure was completely wrong about arbitrariness. Though words like nose may share some commonalities, most of the terms in the average adult's 80,000-word vocabulary represent abstract concepts that aren't easily represented with concrete sounds. When words for the same concept do resemble each other, it is usually a sign that they share an etymological root.
It is still true that for the most part the relation of a word's meaning to its consonants and vowels is arbitrary. That is what makes historical comparison possible in the first place," Nichols wrote. " (Johanna Nichols, a prominent linguist and professor emerita at the University of California in Berkeley)
Szóval az átlagos 80000 szavas szókincshez képest 100 fogalom vizsgálata hozott egy 85%-os eredményt (a szólista 85%-ban haladta meg a positive signal a kijelölt határértéket). Azaz a kétségtelenül alapos és tudományos kutatás, amivel sok érvet próbálsz lesöpörni itt, az átlag szókincs kb egy ezrelékére vonatkozik.
Ugyanakkor nekem van egy olyan ronda gyanúm, hogy igazából nem ez a "tételmondatod", hanem a CzF + az az izé a magyar nyelv inherens belső logikájáról, ami (ha jól értem) valami elképesztően unikálissá tenné a magyar nyelvet. Attól tartok, vagy ha úgy tetszik, angol nyelvészettel valamilyen szinten ismeretségben lévő emberként van egy olyan érzésem, hogy ezt az inherens logikát bármilyen nyelvben fel lehet fedezni, méghozzá amiatt, amivel te is dolgozol: az asszociáció.
(Bocs, hogy nem rövidítettem a linkeket.)