"Technológiailag a ruszkik vezettek"
Mert nekik nagyon erős PR érték fűződött hozzá, hogy egy kisebb gazdasággal beparáztassák a világot. Valójában egy csomó problémát nem oldottak meg vagy máshogy oldottak meg. Példának okáért: Vostok űrhajóval nem lehetett landolni, gyakorlatilag katapultálnia kellett Gagarinból. Ezzel szemben a Mercury már letehető volt a Földre. Vostokon, de még a Voskhodon sem volt semmilyen mentőmegoldás. Ezzel szemben a Mercuryn volt. Más kérdés, hogy a Geminin egy földfelszínen bekövetkező meghibásodás esetén nem sokra mentél a katapultüléssel. Soyuz rakéták meg a mai napig, minden, ami nem Soyuz-2 az félig analóg vezérlés. Maga a rakéta nem képes kezelni a tengely körüli forgást, ezért kompletten az egész indítópadot irányba kell forgatni. Ez mind a mai napig igaz az emberes repülsére használt Soyuz-FG-kre! Ugyanígy az ST jelölésű fairing nem használható a Soyuz-U-n (amiből az első 73-ban utolsó 2 éve repült), mert a félanalóg vezérlőrendszer képtelen kezelni a nagyobb áramvonalazásból adódó instabilitást. Tengely körüli forgáshoz meg már a legelső R-7, amivel a Sputnikot lőtték fel is alkalmas lett volna... Ha lett volna hozzá számítógép, ami kezelni tudja azt.
Ugyanúgy a "technológiailag fejlettebb" ruszkik az N-1 rakétánál soha nem oldották meg annak problémáját, hogy hogyan kezeljék a nagyméretű injector plate esetén keletkező örvényeket, amit az amerikaiak az F-1nél megoldottak. Ezért volt elég a Saturn 5-re 5 db F-1, míg az NK-33-ból kellett 30 db az N-1 első fokozatára. Amit persze nem tudtak a korabeli analóg technológiával szabályozni jól.
Tény, hogy sok mindenben megszerezték az "első" címet, mert öntötték bele a pénzt. Utána az amerikaiak is elkezdtek sokkal több pénzt önteni bele, meg is látszott rajta. Előzni meg pontosan úgy tudtak az amerikaiak, hogy bár hátrányból indultak, volt erőforrásuk több, párhuzamos projektet indítani. Példának okáért a teljes Gemini program csak és kizárólag azért jött létre, hogy az Apollo programhoz kipróbáljanak egy halom dolgot, pl. űrbéli dokkolást és űrsétát. Nagy különbség, hogy ott volt pénz erre egy komplett programot létrehozni, míg Oroszországban a meglévő technológiát tákolták tovább. Sokatmondó, hogy a mai Soyuz-2.1a/b alapja ugyanaz a rakéta, mint amivel a Sputnikot is fellőtték. Persze, modernizáltak rajta, de sok szempontból egy avítt rakéta. Bizonyos szempontból túlbonyolított, sok egyedi gyártási részfolyamata van, sokféle folyadék kell bele, stb. Eleve nem akarták megfeleltetni ugyanazt az űrhajót több különféle feladatnak, csináltak rá külön programot. Ezzel szemben az egyébként is erőforráshiányos oroszok egyszerre fejlesztettek Soyuzt a holdraszálláshoz, űrállomásokhoz és űrállomás kiszolgálásához, műholdvadászathoz meg még ki tudja mihez. Plusz, addigra kijöttek a belső politikai machinációk is, ami Korolev halálával főleg felszínre került.
Hogy az oroszok miért nem szálltak le? Mert már nem volt hírértéke, hogy másodikként leszálljanak, inkább az űrállomások felé fordultak.