Persze ez azért csak akkor nem marhaság, ha a szenzorokat - néhány percenként - iszonytatós sebességgel szeretnéd leolvasni. Azt meg nevezzük csak tervezési hibának. ;)
Számszerűsítve - pl. egy lezáratlan i2c busz esetén:
- legyen a kábel kapacitása 60pF/m
- 20m kábel kapacitása 1200pF
- a felhúzó ellenállás 2kOhm
- az időállandó 1200*2000=2,4us
- a kábel késleltetése 6ns/m
- a késleltetés 120ns
Mivel a 2*késleltetés << időállandó, ezért nem lesz visszaverődés. Tehát nem kell lezárni a buszt.
Ismeretterjesztő jellegű magyarázat: A visszaverődő jel azért nem verődik vissza, mert mire odaér a kábel végére, annak a kapacitása még fel sem töltődött. Azaz még oda se ért. ;)
Van még egy probléma. A kábel végén a kelleténél alacsonyabb lesz a slew rate. Ezt viszont a buszmeghajtó regenerálja. Így a szenzor felé kellően meredek lesz a jel.
A dolog fordítva is igaz. Lehet kapni olyan meghajtókat, amik csökkentett slew rate-tel rendelkeznek, vagy lehet kis értékü soros ellenállásokat is alkalmazni. Ezek a trükkök csökkentik a zavarérzékenységet illetve a zavarok termelését is.
Persze a kábelt érdemes lezárni, ha a maximális átviteli sebesség a cél, de itt nem.
Hasonló az USB 2.0 kábel. Az illesztetlen lezárás miatt a kábellhosszt limitálják.