Ennyire nem egyszerű a kérdés. Hidegpadlós a konyha és a garázs is, mégsem vonatkoznak rá olyan követelmények, mint az időszakosan nedves helyiségekre. Vagy, fürdőszobában is divatos elektromos padlófűtést beépíteni. Kellemes meleg :-)
A fürdőszobára a szabvány zónákat határoz meg. A zónák a vízhasználati hely (pl. fürdőkád) kerületétől mért különböző távolságokat írja le. A fürdőkád maga is egy zóna, a 0. zóna. A szabvány részletesen leírja, hogy ezekbe a zónákba milyen elektromos szerkezetek milyen módon létesíthetők. A villanyszerelőnek ezt tudnia kell és ennek megfelelően kell elvégeznie a kivitelezést.
Önmagában a freccsenő víz ellen védett szerelvények beépítése sem elegendő, mert nem áramütés elleni célt szolgál a védettsége, hanem a szerelvényt védi.
A védővezető (védőföldelés) az áramütés elleni védelem egy módja, de ehhez szükség lesz egy önműködően lekapcsoló védelemre is. Az áramütés elleni védelemnek többféle módja létezik: pl. villamos elválasztás (ilyen a hajszárító), törpefeszültség (kisvasút).
Valóban, az "emberiség tetemes része" túléli a hibamentes helyzetet. De a védelmek a hibás helyzetek ellen védenek, és a hibás helyzeteket már jóval kevesebben élték túl. Az áram-védőkapcsoló (Fi-relé) az egyik leghatékonyabb védelem. Alkalmazásuk óta kimutathatóan kevesebb a halálos áramütéses baleset!
És akkor egy kis okoskodás: Egysarkú billenőkapcsolón - helytelenül - a nullavezető van megszakítva. Szépen működik, hiszen ha lekapcsolom, akkor az áramkör megszakad és lámpa kialszik. Nem is vagy tudatában a hibás szerelésnek. Egyszer a lámpatestben a fényforrás tönkremegy. A kapcsolót lekapcsolod, háztartási alumínium létrára állsz és a fényforrás cserélése közben hozzáérsz a foglalt érintkezőjéhez véletlenül. A földelés rajtad nem fog segíteni, a kismegszakító szintén nem fog leoldani. Csak a szerencsén múlik az életed.
Ha van beépítve áram-védőkapcsoló, akkor igen nagy eséllyel túléled.