Több lakásban is laktam már, a közben szerzett tapasztalataim alapján inkább vállalom a kertes házzal járó többletmunkát. Pedig nem putri helyen voltam/tunk, de valami gond mindig akadt. A teljesség igénye nélkül:
egész nap és néha éjjel is ugató kutya (tényleg, mi a rákért kell panelban nagytestű kutyát tartani?)
Justin Biebert üvöltető kislány
házimozi rajongó, aki betol egy DVD-t, kajakra tekeri a hangerőt a menüben, aztán elmegy 1,5 órára bevásárolni
akváriumbuzi, akinek a keringető szivattyújától rezonál az egész környék
neveletlen kisgyerek, akivel az anyukája a folyosón ugat
öregasszony, aki a kukucskálón nézi, hogy kivel mész haza, és megpróbál a közös képviselőnél bepanaszolni, hogy te micsoda erkölcstelenségeket művelsz a lakásodon belül
Ezek olyan dolgok, amikről elsőre úgy gondolja az ember, hogy civilizált módon megoldhatóak. Becsönget a szomszédhoz, illedelmesen köszön, elmondja, hogy mi zavarja. Van, aki megérti, és egy-két napig, hétig tűrtőzteti magát, aztán minden a régi, mert az ember alaptermészete felnőtt korban már igen nehezen változik. És van olyan is, aki a nekem nepofázzá' kisköcsög stílusra defaultol.
Tudom, ebben a témában is van "worksforme". Nekem négy nekifutásból nem sikerült, úgyhogy a családi ház mellett döntöttem.
Egyébként ott is lehet minimalizálni a munkát: van víz, gáz, villany, és ha gyep az egész udvar, akkor automata öntözőrendszer mellett nyáron heti egy fűnyírásból letudható az egész. A melléképület, fás fűtés, kert, etc... opcionális.
A felújítós, karbantartós mizéria java része lakásban is megvan, kb. a homokzat, meg a tető a többlet, amit ha egyszer megcsináltatsz, évtizedekig elvan. Ez hozzátartozik, költségben és időben is.