A szellőző rendszer akkor szárítja a levegőt, ha kintről behozott friss levegőnek az abszolút páratartalma (víz/levegő g/kg) alacsonyabb, mint a benti levegő abszolút páratartalma. Ilyenkor mondjuk a kinti 0 °C és 100 % a relatív páratartalom, akkor ebben az esetben egy kilogramm levegőben 3,77 gramm víz van. Ha ezt behozod a beltérbe, akkor ugyanez a 3,77 gramm víz 25 °C hőmérsékleten már csak ~19,2 százalékos relatív páratartalmat jelent. Ha a beltérben 3,77 g/kg felett volt az abszolút páratartalom, akkor a szellőztetés szárítani fogja a levegőt, ha ez alatt volt, akkor nedvesíteni.
A klíma ilyet nem csinál, nem változtatja meg a levegő abszolút páratartalmát, nem szárítja és nem is nedvesíti a levegőt fűtési üzemben...
"magasabb hőmérséklet esetén az abszolút páratartalom alacsonyabb relatív páratartalmat eredményez"
Ennek a mondatnak nincs értelme; ha úgy érted, hogy azonos abszolút páratartalom alacsonyabb relatív páratartalmat eredményez magasabb hőmérsékleten, akkor igaz. De ezt minden fűtés megteszi, a klíma ebből a szempontból pont úgy hat, mint egy radiátor, egy hősugárzó vagy egy fűtőfólia, annyi a különbség, hogy a hő forrása más, de a levegő abszolút páratartalmához egyik se nyúl, nyilván lesznek inhomogén területek, ami abból adódik, hogy más-más elven és módon melegítik a levegőt a fűtőtestek, de a beltér átlagos abszolút és relatív páratartalma nem fog változni, ha a beltér átlagos hőmérséklete azonos.