„Ellentétben a tésztával, ami olcsó, de legalább jól hizlal.”
Az élet bonyolult. Néhány éve volt egy kutatás Olaszországban. Megállapították, hogy
- Kevesebb tésztát fogyasztanak az olaszok, mint korábban (a kutatás előtt 30 évvel).
- Jelentősen megnőtt az elhízottak száma.
Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, azt is kimutatták, hogy a kieső tészta mennyiséget gyorséttermi kajával pótolták. Azonban azt is megállapították, hogy amikor több tésztát ettek az olaszok, akkor még sokan igyekeztek olyan munkahelyet találni, ahonnan délbe haza tudtak sétálni, és otthon ebédeltek. Aztán ebéd után visszasétáltak. Most viszont átmennek a munkahelyhez legközelebbi gyorsétterembe, tehát a mozgás mértéke is jelentősen csökkent.
Másik példa: Kisétált reggel a paraszt a földjére (vagy más földjére), Egész nap a magával vitt füstölt szalonnát és kenyeret ette. Mégsem volt akkor népbetegség az elhízás. Azért mert le is dolgozta a kalóriákat.
Tehát nem csak az a kérdés, hogy ki mit eszik, hanem az is, hogy milyenek a külső körülmények.