Rávezetésként néhány példa:
- A hajléktalan kiáll fél órára a Váci utcára, és összejön neki 10 ezer Ft, ami ugyanannyit ér, mintha a bányász 1 napig dolgozott volna a bányában.
- Felteszel 200 Ft-ot a Tippmixen arra, hogy nyernek a magyarok, másnap meg arra kelsz, hogy van 10 ezer Ft-od.
- Megveszed egy startup vállalkozás egy részvényét 35 Ft-ért, a vállalkozás 5 év múlva az egyik legnagyobb multivá válik és a részvényed 10 ezer Ft-ot ér.
A fenti példák (van még sok) melyike jelent nagyobb ráfordítást, mint meghívót keresni az Ini Q-ra, adataidat megadni, beregisztrálni, megerősíteni a regisztrációdat és megerősítettni a csatlakozási kérelmed a meghívóddal is? Mindezt a saját számítógépeden, amit te fizettél ki, a villanyszámlát is te fizeted és az idődből adtál a regisztrálásért?
Igen, ha bejönne - az egyelőre még csak kísérlet -, akkor évek múlva a regisztrációért kapott 5000 Q sokkal többet érne, mint a példaként hozott hajléktalan 10 ezer Ft-ja, de ez pontosan így van minden bizonytalan kimenetű befektetésnél, azok, akik annó beszálltak a garázsban indult Google-ba, ma milliomosok. Tehát igen, jelen pillanatban könnyű Q-hoz jutni, de évek múlva pont olyan nehéz lesz hozzájutni, mint a normál pénzhez.
Beszéljünk a fedezetről:
A tervek szerint a Q-ból ugyanúgy korlátozott mennyiség lesz elérhető a világon, mint a normál pénzből. Azzal a különbséggel, hogy a normál pénzt tudják hamisítani és nagyon sokba kerül az előállítása, a Q-t nem tudják hamisítani és a fajlagos előállítása, fenntartása sokkal olcsóbb.
Mi biztosítja a fedezetét 1 Ft-nak? Az arany? Tudjuk, hogy régen így volt, de már nem így van. A legtöbb országnak legalább akkora az adóssága, mint az éves GDP-je. Az ország gazdasági teljesítménye? Ugyanmár, Rozi néni a piacon nem azért fogja elfogadni az 1 Ft-odat. Azért fogja elfogadni, mert tudja, hogy ő ugyanúgy tud majd rajta venni valamit.
A Q fedezete a kölcsönös társadalmi megegyezés arról, hogyha Sanyi vesz Józsitól egy kenyérpirítót 100 Q-ért, akkor Józsi a kapott 100 Q-n tud magának venni Mariskától egy hajszárítót.
Így van ez a normál pénznél is, a társadalom tagjai kölcsönösen megegyeznek arról, hogy mit fogadnak el érvényes fizetőeszközként, volt idő, amikor bálnafogat, sót, követ, tevebőrt használtak erre. A Q semmiben sem más ezekből és ugyanúgy korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Azok, akik beregisztráltak a rendszerbe (jelenleg több, mint 2 millióan), kölcsönösen megegyeznek arról, hogy a náluk lévő Q-kért vesznek egymástól szolgáltatásokat, anyagi javakat.