A jó öreg kéregjegyes időszak... A legfontosabb, leggyakrabban kért célállomások (néhány tucatnyi minimum) távolsága a pénztárosok fejében volt, ami meg nem, arra a távolságmutató adta a segítséget, amiből belföldi viszonylatban bárhonnan-bárhova távolságot percen belül ki tudták keresni. A menetrend dettó, azt is virtuóz módon tudták kezelni - igaz, akkor az átlag általános iskolás (talán negyedikben?) is megtanulta környezetismeret tantárgyból a menetrend használatát.
Mondjuk anno nem volt ennyi üzletpolitikai meg egyéb kedvezmény, ráadásul nem viszonylati, hanem távolsági jegykiadás volt, ami azért egyszerűsítette a dolgokat - bár pont ebből adódóan egy adott állomáson, ha jól tudom, csak onnan indított utazásra lehetett jegyet váltani.