Fiatalka lehetsz, mert nem tudod milyen rosszul működött ez a rendszerváltás előtt. ;)
1. Vonatjegyet bárhonnan bárhova tetszőleges utazási irodánál megvehettél.* (IBUSZ,
Idegenforgalmi Hivatal)
2. A péztáros néninek volt egy kétfelé kinyitható, becsukott állapotban - így fejből - 50x80 cm méretű szekrénye, ahol a gyors-/személy-/pót-/helyjegyek voltak. Egyes esetekben írta a helyjegyet.*
3. Bonyolult esetekben telefonon foglalta a helyet, későbbiekben terminálon.
* Minden helyen, ahol jegyet adtak el volt menetrend. Tudták kezelni! Tudtak információt adni.
A segfaultos problémád nem létezhetett, mert az ismeretlen települést megnézte a névmutatóban, az
útvonalat meg a (vasúti)térképen.
Ehhez képest (hurrá!) minden interneten van. Mint rutinos menetrend-olvasó inkább csak az emlékeimből tudom ezt a katyvaszt kezelni. A pénztárosnak nincs menetrendje, de kérdez. Gőze sincs a szomszéd pályaudvarról induló vonatokról. (Bp.) Ha van, akkor téves információt ad.
Eddig egyetlen pozitív élményem volt. Egy kislány - menetrend és terminál híján - a saját telefonján nézte meg a menetrendet.
Úgy érzem, a számítógépek hajnalán vagyunk. Plusz annyi visszafejlődéssel, ami a szakképzetlen munkaerő alkalmazásából következik. Akár a Postánál, de sorolhatnám még.