( bucko | 2018. 10. 06., szo – 10:13 )

Pont ezért mondom. Ha Jókai kicsit később él, akkor olyan IT szakemberként dolgozott volna, aki kompjúteren karakteres adatfolyamot alakít bájtokká. :-D

Az EKG = elektróda + erősítő + analóg írószerkezet, vagy megjelenítő. Próbáld meg értelmezni a ledvillogtatást a hozzászólásomban.

ma már lehet C kódból digitális hardvert "fordítani"
Ez tényleg egy frappáns megközelítés. Ha meg is érted, akkor mindjárt beljebb leszünk.

Csak úgy formálisan: egy kompjúteren futó programból (ami adatot...ezmegaz) (tehát informatika) készítesz egy hardvert. Hoppá! Eltűnt a kompjúter, tehát NEM informatika. Nem felel meg a definíciónak.

Következmény, hogy bármilyen feladatot meg lehet kompjúter nelkül is oldani. Legfeljebb ésszerűtlen, gazdaságtalan, vagy kivitelezhetetlen lesz a megoldás.

Még mindig a "fordítás" témaköréhez tartozik: A fenti C programot lehet ábrázolni folyamatábrával. Meg egy ügyfélszolgálati folyamatot is. Ha papír alapú az ügyfélszolgálat, akkor nem informatika. Ha számítógépesíted, akkor informatika lesz.

Egy másik példa: Logikai analizátor bonyolult, párhuzamos működésű triggerét is folyamatábrával ábrázolják. Méghozzá az egy órajel alatt lezajló eseményeket 3-4 oldalon, mert így a trigger hardverének pontos ismerete nélkül tudod programozni a triggert. (Ez nem "ma már", hanem a 80-as évek közepe. :)) Utána a mintavételt, tárolást, visszaolvasást és megjelenítését meg lehet oldani hardver alapon is. Akkor ez nem informatika.
Hogy olcsóbb legyen, raktak a szerkezetbe 8db Z80-at. Ebből egy darab "tényleg informatika volt", mert egy MP/M alapú számítógépet valósítottak meg vele. De a többi 7db csak azt biztosította, hogy a szerkezet beférjen a szobába. ;)

Dupla nyomógombos kapcsoló: Egyiket megnyomod, akkor kigyullad az egyik lámpa. Ha mégegyszer, akkor kialszik. Ugyanez a másik nyomógomb és lámpa esete. Régi NDK megoldás egy speciális "forgórelé". Hasonló a golyóstoll mechanikájához. Áram hatására a relé behúz és tesz egy nyolcad fordulatot. Elengedéskor még egy nyolcadot fordul és zárja az áramkört. Újra működtetve kikapcsol.
Ezt a feledatot meg lehet oldani pl. TTL áramkörökkel, pergésmentesítő RC taggal, RS filpfloppal. Ám tegyél a kapcsolók mögé egy rpi-t és esp8266-ot a lámpákhoz. Hiába van adat, jel, feldolgozás, adatátvitel és computer(ek) - ez csak egy egyszerű villanykapcsoló marad.

Ez a hardvertervezés lényege, hogy az ismert áramköröket és az elektromechanikát modellezed, (Ez általában elmarad, hiszen kész "sablonok", azaz rutinszerű megoldások már regen léteznek.) majd összerakod a működő kapcsolást. Legyen az egy kapcsoló, vagy a diszk szervója.

(Ne keverjük: A "smart home switch", az nem informatika, hanem marketing.)

Hasonlít ez ahhoz, amit egyszer a PID szabályzásról írtam. Azért mert felismerték az algoritmusát, van elmélete és szoftver úton is megvalósítható - attól még hardver marad. Úgyanúgy, mint néhány száz évvel korábban, amikor már létezett PID szabályzó, csak még nem úgy hívták. No, meg a hardver és szoftver kifejezések sem léteztek. ;)