( uid_16313 | 2018. 07. 04., sze – 17:15 )

Érdekes eltérés van itt egyébként. Analóg hangforrásnál átalakul a zene digitálissá, majd ez jelenik meg a hangszórókon, vagy füleseken, stb... ebben az esetben a végeredmény ismételten hanghullám, ami természetéből eredően analóg. Így kettős transzformáció után beszélhetünk élethűségről. Mennyire egyezik meg a rögzített hang az eredetihez képest? Természetesen a megítélés nem elhanyagolható része csöppnyi szubjektivitás is, fülek, hallás, ízlések, stb...

A digitális jel hangzása viszont nem ennyire meghatározható, mivel azt végül analóggá kell alakítani, hogy az emberi fül számára értelmezhető legyen. Így aztán a digitális jelek pontossága csak addig tart, amíg hanghullám nem lesz belőle. Ott jön ismét a szubjektív tényező.

Azt tudjuk, hogy egy hegedűnek milyen hangja van. Azt ist tudjuk, hogy pl. az elektromos zongorának milyen? Kb. bármilyen, millió féle lehet igazából.

--
robyboy