Csak azt az észrevételt szeretném megosztani a tisztelt jelenlévőkkel, hogy amíg az emberek többsége fel szokott háborodni azon, ha a nőkön számonkérik a szülést, addig egy férfit simán egyhangúlag leoltanak ha még nincs saját lakása, autója, meg X Ft felett kereső állása legkésőbb 22 évesen.
Ne értsetek félre, én is olyan lakásban élek amit 100%-ban én tartok fel (az én nevemen is van), jogsim is van, de kissé "megijeszt" néhány embernek ebben a thread-ben tanúsított hozzáállása a témához. Nagyon könnyen teszünk dimenzionális megkülönböztetéseket az alapján, hogy kinek mennyi idősen mi jött össze és mi nem. Persze eközben bele sem gondolunk abba, hogy ezek milyen mértékben múlnak az adott egyénen.
Nem mondom azt, hogy most mindenki értsen egyet mindenkivel, legyen písz, meg heppinessz, de ha mások elítélésére ennyi energiát tudunk pazarolni, akkor talán arra is lenne, hogy a másikat -akinek más lapokat osztott az élet- megértsük. Ami meg azért lenne jó, mert megtudnánk, hogy más aspektus is létezik a sajátunkon kívül.
Na rákenroll...