( Hiena | 2018. 04. 11., sze – 11:03 )

A gázkisülésű és a félvezető alapú tranziens elnyomók között vannak folyamatos üzeműek. Ilyenek vannak pl. a kapcsolóüzemű tápok bemenetén. Ezeknél meg szokták adni az egyszeri maximális tranziens, a maximális ismétlődő tranziensek idejét és feszültségét, vagy a maximális elnyelhető energiát. A PCB elnyomók valóban csak egyszeri működésűek.

A passzív alkatrészek gyártási Gauss görbéje azért csúcsos, mert mindig hiányzik belőle az eggyel kisebb tűrésű, azonos értékű alkatrészek mennyisége. Ugyanezen okok miatt azonos szériában a legalacsonyabb tűréssel rendelkező sorozat gyártási szórása nem a klasszikus Gauss görbét adja, hanem téglalapot. Gyártásban nagyon nincsenek véletlenek. ;) Azok pénzben kerülnek.

És ezzel eljutottunk a szakmai nyelvészkedéshez. A tankönyvalapú szakemberek utolsó mentsvárához. Akiknél a subler (igen, h nélkül, magyarosan) használata a tolómérő helyett, colstok használata a csuklós-mérőléc helyett, vagy fitting használata az idom helyett, vagy anya és apa használata, a dugó és aljzat helyett, habzószájú rohamot tud kiváltani. A berendezések, eszközök, fogalmak elnevezései bizony sokszor migrálnak a nyelvünkben, kiejtésük írásuk torzulhat, ezzel azonos fogalmakhoz többféle szinonimát is létrehozva. Ilyenkor már nem számít a szó eredete hanem a társult fogalom a lényeg. Amennyiben konzisztens az információ átadás a felek között akkor nincs szükség definiált kifejezések használatára, vagy ha olyan a fogadó környezet, akkor bizony el kell térni a definiált kifejezések használatától. És bizony sokszor pont az az információ átadás akadálya, hogy a fogadó fél nem ismeri a terminust és ez hiúsítja meg az információ átadását. Tipikus példa erre, a beteg-orvos kommunikációs félreértések és fennakadások. De elmentem a témától.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "