Sajnos van egy olyan mentalitás, mely szerint végtelennek tekintik a CPU teljesítményt, háttértárat, operatív tárat. Egy malloc() után nem vizsgálják, hogy megkapta-e a kívánt mennyiségű RAM-ot az alkalmazás, bár ez a kernel swap-elésre hajlamos optimizmusa miatt is van. Nem szükségszerű, hogy ennyi RAM-ot és futásidőt egyenek az alkalmazások, csak abból jön ez, hogy az ember egyfelől lusta, másfelől az emberi munkaerő drágább, mint a hardware, pontosabban a programozót foglalkoztató cégnek biztosan az emberi munkaerő a drágább, mint az ügyfelek, felhasználók hardware-e. Tehát egész egyszerűen nem is kell ebben egyensúlyra törekedni, mert a probléma másnál keletkezik majd.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE