Kepler óta vannak pontos és megygyőző számítások a bolygórendszerre vonatkozólag. Kopernikusz feltételezése akkoriban csak egy megfigyelésen alapuló szintézis volt.
Az ókoriaknak meg hiába volt jó elgondolásuk a heliocentrikus világról, pontos műszerek hiányában nem volt lehetőség meggyőzően bizonyítani.
Az ókori görög heliocentrikus világképek közül van egy érdekes elgondolás is: "A Nap körül 2 Föld is kering, csak az egyik Földet nem láthatjuk, mert azt mindig eltakarja előlünk a Nap" - Ma már tudjuk, hogy ez nem lehetséges, viszont technológiailag ma sincs bizonyítva.
Ptolemaiosz rendszerét meg azért szerették, mert egyszerű matematikai műveletekkel lehetett bolygónaptárt készíteni. A geocentrikus rendszernek nem volt semmiféle bizonyítása, viszont használható volt, így elfogadták.
Úgy tudom, a heliocentrikus rendszer, mint matematikai modell, az jóval Kopernikusz előtt is elfogadott volt. (körpályákkal számoltak, és pontosabb bolygónaptár lett az eredménye, mint a ptolemaioszi rendszernek, de csak kevés olyan jól képzett matematikus volt, aki akkoriban el tudta végezni ezeket a műveleteket.)
Az 1946-os holdradar kísérlet azért volt egy mérföldkő, mert addig az egész csillagászat-témakör csak elméleti fizika volt.
Mivel a kozmológiáról, fekete-lyukakról, csillagokról, galaxisokról stb. csak közvetett méréseken alapuló elméleteink vannak, előfordulhat, hogy a jövőben is kitalálhatnak egy mostaninál rosszabb elméletet, és pár 100 évig azt fogják helyesnek elfogadni.
-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba