A nyelvtudomány eddig is leírta a valóságot. A nyelvművelés az, ami megalkotja (ill. megalkotni próbálja), az viszont nem tudomány, hanem mozgalom, olyan, mint egy klub, akik virágokat ültetnek a faluban.
Egy helyesírási szabályzat pedig lehet akármelyik: lehet úgy csinálni, hogy kiválasztja azt a formát, ami a leggyakrabban használt a (valamilyen értelemben vett minőségi szövegekben*), lehet ajánlás, és lehet belső szabvány (angolul a nagyobb kiadóknak van helyesírási szabályzata, és ha náluk akarsz valamit megjelentetni, akkor úgy kell írni, vagy pl. tudományos folyóiratoknak is van style guide-ja, amiben kitérnek helyesírásra is). Az sem feltétlen lenne ördögtől való, ha országos szabvány, mert akkor legalább nem kell egy kéziratot napokig szerkeszteni, ha végül mégis másik kiadó adja ki.
====
* Pl. kizáró tényező lehet, ha egy szöveg nem következetes, hanem ugyanazt a szót/hasonló szavakat hol így ír, hol úgy.