Erre jó pl. a waterfall modell. Először közösen írtok egy specifikációt. Ha neki eszébe jut valami, beleírjátok. Ha te rájössz, hogy valahol hiány van, rákérdezel, beleírjátok. Egy ponton azt mondjátok, hogy kész, és ezt közösen aláírjátok. (Ez már lehet egy fizetési mérföldkő is.) Innen kezdve egyik fél se hivatkozhat hiányos specifikációra. És csak ezután indul a fejlesztés. Így nem lesz nyújtva a dolog, mint a rétestészta, könnyebb becsülni a fejlesztés hátralevő részét, stb. (Persze speckómódosítás közben is lehet, külön árazással, külön egyeztetéssel, stb.) Akkor van baj, ha bénák vagytok, és végül a specifikált termék egyáltalán nem teszi boldoggá az ügyfelet :).